Silver_Lili értékelése


>!
Silver_Lili 
Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan II.

Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan II. Az űr odakint, a világ idebent

Az első kötettel ellentétben ez az egyik legütősebb novellával kezdődik (Akik elhagyták Omelast), és rögtön kétvállra fekteti az embert. Teljesen felzaklatott, potyogtak a könnyeim, és csak kavarogtak bennem a gondolatok, próbáltam feloldani a dilemmát, de nem találtam a mai napig megoldást rá. Még az egyik barátnőmnek is felolvastam. A Kilenc életen szintén napokig rágódtam. Új megvilágításba helyezi a magány és a testvér fogalmát. Mivel nekem nincs testvérem, és a magányt sokszor még élvezem is, volt min gondolkodnom. Aztán jöttek sorra az érdekesebbnél érdekesebb történetek. Beszippantott a könyv. Nyáron még csak a könyvtárból vettem ki, de mire a végére értem, nyilvánvaló volt, hogy erre (is) muszáj pénzt áldoznom.:)
A segrik ügyének témája kissé Merle Védett férfiakjára hasonlít, de azért sok dologról elgondolkodtat, pl. arról, hogy kultúránként mekkora különbség lehet abban, mi a nőies és mi a férfias, és hogy ugyanazt a dolgot mennyire másként élheti meg a társadalomban a neme miatt különböző pozíciókat betöltő két ember. Van egy fontos kérdés benne a végefelé, amit talán mindenkinek fel kellene tennie magának: „Mi lennél, ha bármi lehetnél?”
Külön öröm volt olvasni egy szigetvilágos novellát is, majd egy csipkerózsika történet jött. Az ember belemerül a mesébe, várja a szokásos fordulatokat… Aztán hoppá! Egyik meglepő fordulat a másik után.:)
A vége felé egy újabb gyöngyszemet találni, a Surt. Újra a nők és a férfiak természetének különbségeire csodálkozhatunk rá. Első reakcióm az volt, hogy ez is csak fikció lehet, ilyen nincs, de ha jobban belegondol az ember, akár meg is történhetett valami hasonló. Tele van az egyedi nézőpontból adódó egyedi kijelentésekkel, amiken az ember megintcsak elgondolkodik.
A nevek elvételét első olvasáskor nem igazán értettem és értékeltem. Csak az alapszituáción morfondíroztam, azon értetlenkedtem a szűk négy oldal elolvasása alatt. Másodszorra olvasva jutott el a tudatomig, hogy olyan, mint egy gyémánt: tömör és gyönyörű. Szinte az egész novellát lehetne idézni, nincs felesleges szó benne.

Le Guin sokszor mesél a magányról, introvertáltságról, és erre a kötetre is jellemző a szokatlan nézőpont. Liberális volt, próbálta megértetni velünk végletes, fantasztikus példákkal, hogy az idejét múlt társadalmi normák milyen káros hatásúak, mennyi fájdalmat és milyen boldogtalanságot eredményezhetnek. Írói mivoltából adódóan sok nyelvészeti és filozófiai témájú történet is van ebben a kötetben (Az asonuk hallgatása, Az akácmagok szerzője, A nevek elvétele). Érdekesek és viccesek, de némelyik biztos még nálam is jobban fog tetszeni azoknak, akik humán beállítottságúak.:)


Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan II.

Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan II.

Ursula K. Le Guin Valós és valótlan című, kétkötetes novellagyűjteménye kihagyhatatlan. Az élő legendának számító és science fiction nagymesternek kinevezett Le Guin 1960 óta meghatározó alakja az amerikai irodalomnak. Változatos témái politikai, ökológiai, filozófiai kérdéseket járnak körbe, szociológiai és pszichológiai érdeklődése olyan elképzelt társadalmak leképezésében nyilvánult meg, amelyek tükröt mutattak saját civilizációnknak.

Az űr odakint, a világ idebent Le Guin leghíresebb fantasztikus novelláit tartalmazza, amelyek számos olvasó és szerző világképére hatottak. Le Guin hangot ad a némáknak, reményt a kívülállóknak, és mindenekfelett az igazságról ír, miközben mindvégig megőrzi függetlenségét és humorérzékét.

Hirdetés