Voorhees értékelése


>!
Voorhees
Raymond E. Feist: A király kalóza I-II.

A Résháború könyveket lezáró kötet témájának már vajmi kevés köze van a sorozatot élere hívó mágikus kapukhoz. Arutha herceg legkisebb fiának, Nicholasnak a kalandjait és felnőtté válását követhetjük nyomon, meglehetősen hullámzó és váltakozó színvonalon.

Végig olyan érzésem volt, mintha Feist sokat markolt, de kevesett fogott volna: megkísérli bemutatni az eddig még ismeretlen, a Végtelen tengeren túl elterülő kontinenst, Novindust, viszont unalmas részletekre túl sok szót fecsérel, az izgalmas részeket pedig gyakran összecsapja. A Sethanon alkonyában olyan magas színvonalon ábrázolt varázslás és máguspárbajok itt a végletekig leegyszerűsítve szerepelnek, a mellékszereplők sok esetben semmitmondóak, és – a sorozatban egyébiránt először – az írót következetlenségen kaptam spoiler. A panthatiánus papokról semmi újdonságot nem tudunk meg, a cselekmény csúcspontját jelentő „összeesküvés” leleplezése nem igazán ütötte meg az ingerküszöbömet. Sokszor túlírt, sokszor pedig elképesztően kevés információval szolgál, mintha a szerző maga sem tudta volna, merre haladjon, mit mutasson még meg. Inkább egy másik sorozat alapjául kellett volna szolgáljon.

A pozitívumokról szólva, a főszereplők kellően érdekesek, bár a korábban megszokott fanyar humort nagyon hiányoltam, még az előző kötetekben kifejezetten vicces szereplők sem sziporkáztak. Látszik, hogy Feist alaposan utánajárt a hajózás mesterségének, mert azt részletesen ábrázolja. A kalózok társadalma és Szabadkikötő is újdonság, bár nem kifejezetten ötletes. Az új kontinensre történő megérkezést követően a túlélők viszontagságai jelentették számomra a regény csúcspontját: Feist hihetetlen élességgel, szinte naturalisztikusan festi meg a szenvedésüket. Anthony varázslata a végtelen tengeren pedig talán a legtöbb izgalmat tartogatta, sokkal többet, mint amennyi a végjátékban esett.

Összességében nagyon jó sorozat volt, bár továbbra is úgy vélem, a negyedik kötetnél abba kellett volna hagyni, az volt az abszolút legjobb. Az utolsó két könyv is szórakoztató, bár nem képviselik szerves részét az addigi eseményeknek. Fantasy rajongóknak az első négy kötet mindenképpen kötelező. Örülök, hogy Feist életművével is megismerkedtem.


Raymond E. Feist: A király kalóza I-II.

Raymond E. Feist: A király kalóza I-II.

Nicholas, Krondori Arutha herceg harmadik fia okos és tehetséges fiatalember, de egész eddigi életében édesapja udvarának óvó rendszabályai védelmezték. Meg kell ismernie a palota falain túl húzódó világot, ezért apródja, Harry társaságában elutazik vidékre, Crydee városába. Így csöppen bele abba a kalandba, amely az ő bizonytalan vállára helyezi nemzete sorsát. Érkezésük után nem sokkal Crydee-re ismeretlen haderők brutális támadása zúdul. A kastély romhalmazzá válik, a polgárokat lemészárolják, és két fiatal nemes kisasszonyt – Nicholas barátait – elraboják. A támadók nemcsak egyszerű rabszolgavadászok: az egész Szigetkirályság elpusztítására törnek. A leendő király öccseként Nicholas hosszú és veszedelmes utazásra vállalkozik. És miközben távolodik hazája ismerős vidékeitől, rádöbben, hogy nemcsak a két lány élete forog kockán, sőt, nem is csak a Királyság sorsa. A gyilkos kalózok mögött olyan erők állnak, amelyek egész Midkemiát fenyegetik, és Nicholas eltökélten szembeszáll velük. A király kalóza tíz évvel a Vérbeli herceg után játszódik, és új, fantasztikus kalandokat kínál az olvasónak Raymond E. Feist felejthetetlen fantasy világában.

Hirdetés