Ibanez MP értékelése


>!
Ibanez MP
Jane Austen: Emma

Ha valaki egy jó dagályos, unalmas, rétestészta-Austent kíván olvasni, az ezt a könyvet vegye a kezébe! :-D Ha valaki még sose olvasott Austent, isten ments, hogy ezzel kezdje! :-D Én nem lepődtem meg, hogy nem tetszett a könyv, mivel filmen is csak egyszer láttam, elég is volt. Mr. Knightley unalmas, a kotnyeleskedő öregasszony helyett kapunk egy kotnyeleskedő fiatal lányt, Emmát, aki mindenbe beleüti az orrát, mert ő aztán nagyon jól tudja, kinek milyen férj-feleség dukál! Közben meg persze jól pofára esik, vagyis inkább az esik pofára – főleg Harriet – akit istápolni akar. De ez persze nem gátolja meg, hogy újabb konspirációkba fogjon…

„Mindent egybevetve, Emma olyan megenyhült, jótékony érzelmekkel vált el tőle, hogy hazafelé menet azon kezdte törni a fejét, miért nincs Highburyben egyetlen olyan fiatalember sem, aki méltó lehetne rá, hogy függetlenséggel ajándékozza meg Jane-t, sajnos, senki sem akadt, akit szívesen szánt volna neki képzeletben. Mindez nagyon szép érzésekre vallott – csak éppen nem tartott sokáig.”

A kötet enyhén szólva unalmas… Egész fejezetek hivatottak arra, hogy megvitassák, Jane milyen szépen zongorázik. Igen, egy teljes fejezet. Vagy az, hogy ugyan miért nem jön Frank Churchill… Vagy, Emma és Mr. Knightley eszmecseréje, hogy vajon milyen ember is Frank Chruchill, s Emma levezetése, hogy szerinte milyen – noha világéletében sose találkozott vele! De csakis kedves, finom stb. stb. lehet! Piha…. Mindezt bizony oldalakon keresztül. Ennél már csak az rosszabb, ha a fejecskéjét gondolkodásra használja… mert akkor bizony nincs megállás, „peregnek” a sorok… „Ezzel zárult elmélkedésének első szakasza.” – kaphatjuk a jelzést, s sóhajthatunk, hogy mindjárt kapjuk a következő fejezetnyi eszmefuttatást. :-D

Harriet meg aztán pláne, hol ezt szereti, hol azt, néha alig pár nap telik el a kettő között, az ilyet manapság, hát, nem is tudom, minek neveznénk :-D Mondjuk Emma se kutya, mikor beképzeli magának, hogy szerelmes, vagy mégse, hát majdnem, vagy nem is? Vicces is lehetne a dolog, ha az elejétől kezdve nem utáltam volna Emmát, főleg a lenéző magatartása miatt… neki csak az felel meg, aki neki megfelel, mindenki más a cipője talpa alatt van. A szememben igazán nem is fejlődött ez a lány, annyi, hogy a végén jött a megvilágosodás, hogy neki ki is kell igazából (s onnantól kezdve az másé nem lehet ám, ő érdemli csak meg), s igazából nem is tudom, a férfi mit is szeretett ebben a nőben. :-D Én biztos, hogy el nem vettem volna feleségül :-D


Jane Austen: Emma

Jane Austen: Emma

Emma Woodhouse szellemes és gyönyörű hajadon, aki előszeretettel játsza a kerítő szerepét, ő maga azonban elszántan szembeszegül a házassággal. S bár apjának megfogadja, hogy felhagy a házasságszerzéssel, szeleburdi természete nem engedi, hogy lemondjon erről a kitűnő társasági szórakozásról. Ám ahogy egyre újabb délceg ifjak legyeskednek körülötte, mintha a minden lében kanál lányban is felcsapna a vágy – de vajon kihez vonzódik leginkább: a romantikus Mr. Eltonhoz? Netán a kalandor Mr. Churchillhez? És vajon a környékbeli lányokon kívül Emma számára is tartogat a sors szerelmet?

A Büszkeség és balítélet és megannyi világraszóló sikerkönyv írónője ebben a máig friss és humoros regényben ismét bebizonyítja, hogy a női lélek rejtelmeinek, és a társasági élet praktikáinak legjobb ismerője.

Hirdetés