Razor SMP értékelése


>!
Razor SMP
Kim Stanley Robinson: New York 2140

Első olvasásom Mr. Robinsontól. Az már ránézésre feltűnt a könyvei kapcsán, hogy elég hosszúak, az író szereti kifejteni a dolgokat. Nincs ez másként a New York 2140-nel se. A regény alapvetően az egyik társasház jelenlegi és későbbi lakójának szemén keresztül mutatja be az élet menetét az elárasztott New Yorkban, ill. itt-ott kitekintést kapunk a tágabb világra is. Ez nem feltétlen hangzik túl izgalmasnak – bár olvasója válogatja, ugye –, ezért aztán kisebb-nagyobb „kalandok” színesítik a cselekményt, ill. a regény során a háttérben ott húzódik egy nyomozós szál is, ami kissé rövidre vágva kap egy lezárást a regény végére.
Őszintén bevallom, a regény első felével elég körülményesen haladtam. Talán az sem segített, hogy meglehetősen sok nézőpontkaraktert mozgat, szóval idő kellett, még rájuk hangolódtam. Féltávnál aztán valahogy elkapott a könyv, onnét már jobban haladtam, igaz, a cselekmény is úgy-ahogy felpörgött ott.
Kedvenc nem lett belőle, de érdekes volt ilyen „közgázos” sci-fit olvasni, és kíváncsi leszek, mit tartogatnak az író további könyvei.

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2017
656 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634192381 · Fordította: Farkas Veronika
6 hozzászólás

Kim Stanley Robinson: New York 2140

Kim Stanley Robinson: New York 2140

Az óceán szintje megemelkedett, és New York városa elsüllyedt.

A lakói alkalmazkodtak az új helyzethez, és New York ugyanaz a nyüzsgő, élettel teli metropolisz maradt, ami mindig is volt – noha örökre megváltozott. Minden egyes utca csatornává vált, minden egyes felhőkarcoló egy szigetté.

Kim Stanley Robinson az egyik épület különböző lakóinak szemén át mutatja meg nekünk, hogyan alakul át világunk egyik legnagyszerűbb városa az apállyal és a dagállyal. És mivé alakul eközben maga az ember.

„Ebben a regényben a főgonosz maga a kapitalizmus.”
Adam Roberts

„Gyönyörű és optimista látomások széles tárháza technológiai és társadalmi változásokról, szembeállítva korunkkal, amikor az emberiség a legnagyobb veszélyt jelenti saját magára.”
The Conversation