Papusz P értékelése


>!
Papusz P
F. Scott Fitzgerald: The Great Gatsby

Bizonyos értelemben többet vártam, azt hittem, több lesz benne a fülszöveg által ígért „legendarily glamorous affair”, „shady deal” és „doomed obsession”. Valahol arra számítottam, hogy az egészet áthatja majd az élvhajhászat és kicsapongás, és ezen belül lesz egy egészen sötét szál – az a bizonyos „doomed obsession with Daisy”, ami majd szépen romba dönt mindent.
Viszont más szempontból kevesebbet vártam, a nagy bulik közepette nem vártam ennyi igazán emberi érzelmet, azt meg végképp nem, hogy a vége ennyire szomorú lesz (pedig még csak nem is sikerült megkedvelnem Gatsbyt).


F. Scott Fitzgerald: The Great Gatsby

F. Scott Fitzgerald: The Great Gatsby

The exemplary novel of the Jazz Age, F. Scott Fitzgeralds' third book, The Great Gatsby (1925), stands as the supreme achievement of his career. T. S. Eliot read it three times and saw it as the „first step” American fiction had taken since Henry James; H. L. Mencken praised „the charm and beauty of the writing,” as well as Fitzgerald's sharp social sense; and Thomas Wolfe hailed it as Fitzgerald's „best work” thus far. The story of the fabulously wealthy Jay Gatsby and his love for the beautiful Daisy Buchanan, of lavish parties on Long Island at a time when, The New York Times remarked, „gin was the national drink and sex the national obsession,” it is an exquisitely crafted tale of America in the 1920s that resonates with the power of myth. A novel of lyrical beauty yet brutal realism, of magic, romance, and mysticism, The Great Gatsby is one of the great classics of twentieth-century literature.

Hirdetés