Elsie értékelése


>!
Elsie
Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

„Szinte mindig – azt hiszem, hazugság nélkül mondhatom – mindenkiért lázadtam, azért, hogy mindenkinek az élete fölemelkedjék a fénybe.”
Camus: Sziszüphosz mítosza

„Az ember csodából van, de a valóságban él.”
Hamvas Béla

Kik a lázadó lányok a 21. században – akik termtudos pályára lépnek? Akik nem mennek férjhez? Akik sikeresek? Ki ellen vagy mi ellen való lázadás ez, és miért nem vesszük magától értetődőnek, hogy egy nő is lehet sikeres? Miért érzi ezt Favilli és Cavallo annyira természetellenesnek, annyira rendszeridegennek, hogy külön lázadásnak titulálja?

Oravecz betör a gyerekirodalomba is, és az anno csúnya, hímsoviniszta meséket is piacra dobó Disney-szlogent spoiler átfogalmazzák: A világ lázadó lányainak: álmodj nagyobbat, törj magasabbra, küzdj keményebben, és ha kétségeid vannak, ne feledd, igazad van! Ha egyszer lesz lányom, soha nem fogom ezt mondani neki, mert ez egy hazugság, amiből baromi nagy pofára esés lesz; ha lesz lányom, az értékelés elején lévő Hamvas-idézetet fogom elmondani neki. spoiler És megtanítom neki, hogy ismerje föl a korlátait, mert lesznek neki, és legyen képes felülvizsgálni a véleményét, mert baromi sokszor fog tévedni. A 21. században nem szeretünk a korlátainkról beszélni – tabuk lettek. Egy 21. századi nő előtt nincs lehetetlen, ha nem éri el a célját, biztos csak azért, mert nem akarta eléggé és nem tett meg mindent – legyenek reálisak a célok. Ha az ember diszkalkuliás, lehet nem az atomfizikus pálya az igazi. Akkor sincs semmi. Lehet még ezeregy hivatásban boldog. De ha megfeszül, se lesz atomfizikus. hogy Einstein bukott matekból, csak urban legend

Az egyik másik üzenet: „Mindig tudta, mit akar, és nem nyugodott, amíg meg nem kapta. Egyesek szerint csak így lehet nagy dolgokat elérni az életben.” Ez egy olyan eset leírása után volt, amikor Zaha Hadid felháborodott, hogy késni fog a gépe, és ezért át akart szállni. És végül ki is hisztizte magának. „Többnyire elérte, amit akart. Ő már csak ilyen volt.” Ne keverjük össze a hisztit a kitartással, és ismerjük föl, hogy van olyan helyzet, amikor már abba kell hagyni – ehhez kell az intelligencia, ehhez a hátralépéshez és a felismeréshez, hogy van az a pont, ami után már nem éri meg valamit folytatni. Nem tartozok azok közé az egyesek közé, akik az arrogáns hisztit tartják a sikerhez vezető útnak.

És hát ez annyira émelyítően cukormázas és elferdített volt. Tüntessük föl a kalózkodást és Korea meghódítását kedélyes színben – ugye, milyen jó buli? Hát Woolf igaz, sokszor szomi volt a depije miatt – de azt már elhallgatták, hogy öngyilkos is lett utána. Azt már elhallgatták, hogy a Mirabal nővéreket a politikai ténykedésük miatt megölték, ahogyan Salavarrietát is agyonlőtték 22 évesen. Kahlo abortuszairól és az egész életét meghatározó fizikai fájdalomról már nincs szó, ahogyan Clinton rossz és politikailag és morálisan is erősen megkérdőjelezhető döntéseiről se. Ahogy a Bronte-nővérek frusztrált életéről se. Ahogyan sokszor csak a kiindulópont és a megérkezési pont van ábrázolva, a közte lévő fájdalmas és hosszú út, a befektetett munka, a lemondás már nincs.

És hát a sokszor előjövő pasiellenesség. Már a fülszöveg első mondata: Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli? Mi lenne, ha a hercegnő feleségül menne a királyfihoz, és közben még autóversenyezne is? Miért van mintegy erényként feltüntetve Austennál, hogy nem ment férjhez? Miért van Pierre Curie csak mellékesen, egy mondat erejéig megemlítve Marie Curie-nél, és miért nincs egy szó sem a megosztott Nobelről? Oké, hogy I. Erzsébet nem ment férjhez – de akkor azt is mondjuk el, miért jelentett ez más státuszt egy monarchikus berendezkedésű államban, miért voltak emögött politikai megfontolások is. Nagy Katalinnál biztos, hogy annyira domináns infó volt ez, hogy ezzel kellett kezdeni (!) : „Volt egyszer egy királyné, aki nem szerette a férjét.”

A hatsepszutos rész meg úgy volt baromság, ahogy volt. Történelmileg inkorrekt spoiler , és rosszindulatú. Egyértelműen kimondja, hogy „Hatsepszut kénytelen volt úgy tenni, mintha férfi lenne. Csak így tudta rávenni az egyiptomiakat, hogy fogadják el törvényes uralkodójuknak.” Ez félremagyarázás; több gesztusnak, pl az álszakáll viselésének is elsősorban rituális szerepe volt, a férfiként való ábrázolása pedig puszta konvenció volt, reflexió arra a művészi dilemmára, amit pont Szobeknofru próbált 300 évvel korábban férfi-női szerencsétlen keverékkel föloldani. És Hatsepszut szívesen ábrázoltatta magát nőként is. Az az állítás meg, hogy azért lett a sorsa damnatia memoriae, mert: „ az embereket megrémítette a női fáraó. Mi lesz, ha a sikere más nőket is arra ösztönöz, hogy hatalomra törjenek?” szintén rosszindulatú ferdítés. Nem tudják, pontosan mi volt az oka, hogy kb 20 évvel a halála után megpróbálták – mellesleg baromi hevenyészetten és rendezetlenül – kitörölni az emlékét, kapcsolatban állhatott ez az akkori túlvilág-elgondolással és a politikával is, de nem a csúnya, gonosz, elnyomó, patriarchális társadalmi hozzáállással.

Ne keressünk ott is nők elleni összeesküvést, ahol nincs.

22 hozzászólás

Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Elena Favilli – Francesca Cavallo: Esti mesék lázadó lányoknak

Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli?
Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön?

A szerzőpáros újragondolja a mese műfaját. Száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig. Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan grafikusnő készített.

Az Esti mesék lázadó lányoknak a közösségi adománygyűjtés történetének legnagyobb könyves sikere lett. Nem csoda, hiszen hősnői – vagány kalózok, zseniális tudósok vagy élvonalbeli sportolók – köztünk éltek és élnek, az ókori Japánban éppúgy, mint a mai Mexikóban. Sikereik azt bizonyítják, hogy a hagyományos női szerepekből ki lehet törni, és bármire képes egy lány, ha az akadályokat leküzdve kibontakoztatja a benne rejlő lehetőségeket.

Hirdetés