Gelso P értékelése


>!
Gelso P
Pacskovszky Zsolt: Titkos mozi

Nagyon tetszett a könyv – összességében.
Megjegyzem magamnak a szerző, Pacskovszky Zsolt nevét. szeretnék még tőle olvasni, akár saját írást, akár fordítást.
Nagyon tetszett a stílusa, jó írói vénával rendelkezik és kiváló atmoszférát teremt.
Főhősei is szerethetők*, a történet nem bonyolult, de a rejtély és annak megoldása izgalmas – végig feszült izgalommal és érdeklődéssel – és szívesen olvastam.
Érdekes, hogy a szerző stílusával nyugodt, idilli olvasói légkört teremt, ami paradox, mert nem ez a krimik (és itt egy olyan krimiszál van, amiben sorozatgyilkosságot igyekeznek felderíteni) velejárója.
Szimpatikus Marcell, Ninette alakja és azt hiszem, Mr. M.-é is.
Mindennapjaink nem mindenkinek átlagos életet élő 16,5 éves fiú életébe éppen az, egyik európai városból egy másik európai városba költözésekor csöppenünk bele, amit egy talán kibontakozni remélhető tiniszerelem nehezít.
Az új helyre kerülést követően a bonyolult családi fészek melegségét nélkülöző fiú életét felvillanyozza és felcsigázza egy érdekes majd' 40 évvel ezelőtti, 1981. december 13-ról származó rejtély – házuk alatt található kávézóban kiszolgáló Ninette alakját ismerheti meg és párizsi élettörténetét izgulhatja majdnem végig Marcell, akinek végül Ninette életének teljes ismerete úgy kell szinte, mint egy falat kenyér – olyannyira vágyik erre, hogy még az éppen kibontakozóban lévő love-storyját is képes feláldozni a valóság megismerése érdekében.
Természetesen minden jó, ha jó a vége – ez tehetné igazából gyermek-ifjúsági könyvvé – ha az lenne. De véleményem szerint nem az, pontosítva – nem 12-18 évesek korhatárhoz ajánlom. Talán már a 14 évesek olvashatnák (Stephen Kinget is szokták) – úgy érzem, még nekik is túl sok benne a kegyetlenség és a szex – mégha csak pár oldalon is jelenik meg – akkor is elrettentő és korai.
A megoldás nekem nagyon tetszett, bevallom, (a kínzásnál, ill. Mr. M. segítségénél) sejtettem is, hogy, így lesz – és egyetértek Marcellel – ez a Ninette-sztori megkönnyítette számára a brüsszeli költözéssel járó lelki szomorúságot, és egyúttal a párizsi új élettel jelentkező helyzeteket feldolgozni; és megízlelni az első szerelemmel együtt járó, ébredező vágyakozásfélét (39. old. "átélhettem azt a boldogságot, amit a lány pillantása okozott").
Számomra ez nem elsősorban a történet, hanem az érzelmek, érzések könyve, amit körülvesz egy sajátos, bensőséges, intim titok, ami segít Marcellnek felnőtté válni.
Tetszett, de még dilemmázom, melyik korosztálynak merjem ajánlani.

*Felnőtt szereplők közül a legkevésbé szerethető Marcell anyja, legnegatívabb Daniel Dubois.

1 hozzászólás

Pacskovszky Zsolt: Titkos mozi

Pacskovszky Zsolt: Titkos mozi

Marcell párizsi bérlakásuk falába süllyesztve különleges szerkezetet fedez fel – egy lencsét, amelyen keresztül mozgókép vetül szobája falára: a „vásznon” a szemközti kávézó több mint harminc évvel korábbi mindennapjai elevenednek meg. A fantasztikus találmány elbűvöli a gimnazista fiút, ahogyan a kávézó megejtően szép pincérnője, Ninette is. Létezhet-e szerelem, ha a szeretett lány évtizedekkel korábban volt fiatal, és most Marcell édesanyjával lehet egyidős? Vagy ő is csak képtelen vágyálom, mint Emma Lili, a volt brüsszeli osztálytárs, aki az országhatárok miatt elérhetetlen a fiú számára? Marcell nyomozni kezd Ninette után, és a könyvtár archívumában megtalálja azokat a korabeli újságcikkeket, amelyek a pincérlány elrablásáról, kegyetlen bűntények soráról számolnak be. Életében először kimerészkedik a képzelete és vágyai nyújtotta biztonságból, és a különös találmány segítségével megpróbálja felvenni a kapcsolatot Ninette-tel, hogy figyelmeztesse a veszélyre…

A szerző a saját könyvéről:

„Ez egy történet. Nem regény. Vagy ha úgy tetszik, három egybefonódó kis „regény”. Nem hasonlítanak egymásra, még a hangjuk és a színük is más. A történet szerelmi történet – de ha csupán az volna, nem lenne értelme sok szót vesztegetni rá. Még ha különleges szerelem is ez, hiszen a lány elérhetetlennek tűnik a fiú számára: nem az ő „regényének”, hanem egy másik, évtizedekkel korábban játszódó „regénynek” a szereplője.
Az álmodozók már csak ilyenek, nem akármilyen, hanem lehetetlen álmokra van szükségük. De a történetekben – ha méltók erre az elnevezésre – mindig van valami váratlan, hihetetlen. Nemegyszer a vágy és a valóság találkozásából születik meg a különleges pillanat.
A történetben szerepel az a szomorú nap, amikor a legendás Beatles együttes énekes-gitárosát meggyilkolták. A zenész élete utolsó interjújában a szerelmét idézte: „Az álom, amit egyedül álmodsz, csak egy álom. Az álom, amit együtt álmodtok, valóság.”
Akár e történet mottója is lehetne ez a gondolat.”

Hirdetés