Bleeding_Bride ISP értékelése


>!
Bleeding_Bride ISP
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája

A sündisznó eleganciájával értekeznék eme roppant megosztó olvasmányomról, hisz míg szépen ívelő mondatait élvezet volt ízlelgetni, azok tartalmától ősz hajszálaim száma nemesi egyszerűséggel szaporodott, ámbár bizakodó vagyok, hogy az ezüst szálak nem tévesztik meg a környezetem, és hitetik el rólam, hogy értékesebb lettem, mint vagyok. Ugyanakkor, bármennyire szélütés kerülgetett az kötet mélységeinek és magasságainak megmászása közben, az utolsó fejezettel a pennát vezető pilóta sikerült felkapja a gépe orrát és ismét egyenesbe hozza, mielőtt hatalmas robbanással a földhöz csapódhatott volna.

Igen, igen. Fölöttébb magasztos hangvételű egy darab, az ember lánya fontolóra is veszi, hogy kifinomultabban nyúl az értékeléséhez, annak ellenére, hogy többszörösen okádhatnékot váltott ki.
Ha ez a történet a 18. században játszódik és nem most, akkor talán meg is értem, de így pislogok, mint béka a csalán között és emésztem. (nem tudom ez spoiler-e) Szóval adott egy házmesternő, aki szeret olvasni és művelt, mellette tuti valami pszichés baja van, mivel mindent megtesz, hogy ez soha ki ne derüljön róla, nem mintha bárki is érdeklődne felőle. Minden alkalommal, amikor egy épkézláb mondatot kinyög, oldalakon keresztül monologizál, hogy jaj, most lelepleződött az ő magas műveltsége. Egyébiránt egy kibírhatatlan arrogáns sznobot rejt az egyszerű, butácska külső alatt.
Ugyanakkor adott egy 13 éves, öntelt fruska, aki értelmesebb a koránál, de azért kicsit piedesztálon ücsörög, akinek a naplója hangvétele pont olyan, mint maga a házmesternő.
Ezek ketten, egymással párhuzamosan mondják- írják sokáig a semmit, minduntalan kiemelve önnön megértetlen zsenialitásukat.
A lezárás pillanatában van a kis lányka részéről végre hiteles és normális reakció bármire is, az a részlet érte meg, hogy már felénél nem hagytam abba, és így látom valami fejlődéstörténeti értelmét is az egésznek. Egyébként bevallom töredelmesen, szörnyűségesnek találtam ezt a műokos- mártíromkodós szenvedést.


Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája

Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája

Az ötvennégy éves Renée egy párizsi magánpalota házmestere. Kövér, tyúkszem van a lábán, hitvány ételeket eszik és szappanoperákat néz. Csakhogy Renée-nek van egy titka: hihetetlenül művelt. Szereti a filozófiát, a zenét, és a japán művészetet. Álarca mögül mélyen lenézi a luxuslakások gazdag lakóinak üres életét.
A 12 éves Paloma, az ötödik emeletről, látszólagos engedelmességgel igyekszik belesimulni a tizenévesek popkultúrájába, de ő is kimagasló intelligenciát takargat. És mivel lesújtó véleménnyel van a világról, azt tervezi, hogy tizenharmadik születésnapján felgyújtja lakásukat, majd véget vet életének.
Ők ketten a regény főszereplői és egyúttal narrátorai. Meg a házba költöző dúsgazdag japán férfi, aki puszta létével, no meg azzal, hogy átlát a szitán, izgalmas mozgásba hozza az eseményeket…

Hirdetés