rheinfuss értékelése


>!
rheinfuss
Steven Saylor: Caesar trónja

Tíz év után tért vissza Steven Saylor idősödő ókori nyomozójához abban a történetben, melyet már sok helyen láthattunk és olvashattunk, mégsem szűnik meg érdekesnek, izgalmasnak lenni, újra és újra felkelti kíváncsiságunkat. A regény a Caesar halála körüli napokban játszódik, és az elvárttal szemben nem is igazán krimi, mint „egyszerű” történelmi regény, de a szerző nem hazudtolja meg önmagát és mégis körít az események köré egy kis misztikummal kevert rejtélyt. Utóbbi a regény olvasása közben kicsit furcsa is volt nekem, hiszen Gordianust már-már beleerőlteti egy olyan eseménysorba, melynek során be akarja nekünk mutatni a Caesar-gyilkosság körülményeit, de Saylor van annyira jó író, hogy a regény végére minden szépen a helyére kattan, összeáll egy megszokott Gordianus-regénnyé, miközben főszereplője hajlott kora ellenére valóban minden fontosabb eseménynél jelen van.

Már a regény felütése is nagyszerű, az első sortól kezdve beránt a régről ismerős hangulatba, és nem telik el néhány oldal újra a korabeli Rómában érezhetjük magunkat. Ráadásul szinte keretbe foglalja az egész Gordianus-ciklust az első találkozás, hiszen ugyanúgy kezdődik, ahogy az első regény, a Római vér mintegy 15 évvel ezelőtt (a magyar kiadást alapul véve). A jelenlegi történet egész hangulata pedig meglehetősen lezárás szerű lett, és úgy hiszem, hogy sajnos utoljára találkozunk az idős Gordianus-szal, a Nyomozóval, amit csak erősít a fent emlegetett keretes szerkezet, ami a regény végén gyönyörű, megható, ugyanakkor megelégedettségre okot adó lezárást (vagy épp kezdetet) sugall.


Steven Saylor: Caesar trónja

Steven Saylor: Caesar trónja

Steven Saylor a legújabb regényében a történelem leghíresebb gyilkosságát helyezi középpontba: Rómában vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa előtt.

A római szenátus által élethosszig diktátornak választott Julius Caesar megkegyelmez maradék ellenségeinek és megjutalmazza barátait. Elhagyni készül a várost, hogy légiói segítségével meghódítsa a Pártus Birodalmat. Indulás előtt azonban akad néhány elintéznivalója.
    Gordianus, aki évtizedekig nyomozott a hatalmasságok bűnei és gyilkosságai ügyében, és bebocsátást nyert a lovagi rendbe, elhatározza, hogy visszavonul. Csakhogy martius 10. napjának reggelén először Cicero, majd Caesar is a házába hívja. Ugyanazt kérik tőle: éleslátása és szimata segítségével derítsen fel egy esetleges összeesküvést a diktátor ellen. De Caesar mást is közöl vele. Mivel egyik legfőbb bizalmasa Meto, Gordianus fogadott fia, hálája jeléül olyan kitüntetésben akarja részesíteni a Nyomozót, amely nemcsak az ő életét, hanem az egész családja jövőjét is megváltoztatja. A szenátus következő ülésén, martius 15-én nagy kegyben kívánja részesíteni.
    Gordianusnak tehát le kell porolnia régi tudományát, és le kell lepleznie a Julius Caesar életére törő cselszövőket. Ha léteznek egyáltalán. Ezalatt viszont másféle összeesküvések is szövődnek. Martius idusa gyorsan közeleg, és legalább egy gyilkosságra biztosan sor kerül.

Hirdetés