Gelso P értékelése


>!
Gelso P
Wéber Anikó: El fogsz tűnni

Sokkal jobban sikerült írás, mint a szerző tavalyi könyve – bár a megoldást itt is kesze-kuszának, rejtélyesnek, nem – gyerekagynak még úgy sem – tartottam egészen egyértelműnek és világosnak.
Nagyon gyakori problémát idéz elénk a szerző: az osztályközösségekét, amelyben mindenféle rossz, jó, összetartás, összefogás, kiközösítés, ellenség, barátság, árulás stb. előfordul, és említésre is kerül.
Azért tetszett a szerzőnek ez a könyve – bár a címtől hidegrázást kapok és lúdbőrzik a hátam –, mint az első, mert a történetben nem felsorolásként jelennek meg és léteznek a gyerekek, hanem egy osztályközösségben lévő elhelyezkedésük, az osztályban elfoglalt helyük, és az ott „kialakult/elfogadott/rájukosztott” stb. szerepük alapján. (zsarnok, félős, vezér, értelmi szerző, kihasznált, lelkiismeretlen feladatvégrehajtó, erőember, lenézett, gazdag felsőbbrendű, különc, magába zárkózó, stréber, okos, okoskodó, szemlélődő, örök gyanakvó stb.)
Ezen kívül nem csak megismerjük őket egy adott problémáét illetően, hanem bizonyos szereplők esetében komoly (és szerintem pozitív) fejlődést is megfigyelhetünk (pl. Levi, Virág, Tomi, Ati). A helyzetnek megfelelő válaszokat is igyekeznek adni spoiler.
Ami nem tetszett (szülőként), az megint a felnőttek negatív színben való ábrázolása – remélem, nem ez az általános véleménye a szerzőnek a mai szülőkről és tanárokról. A szülők kivétel nélkül vagy önzők és gyerekeiket is önzővé nevelő, vagy kétségbeesett, magányos, tehetetlen egyedek, akik az első probléma esetén kivonulnak, meghátrálnak, „harc” (nem ez a legmegfelelőbb szó) nélkül távoznak a konfliktushelyzetből. A tanárok pedig szintén tehetetlen, kétségbeesésükben kapkodva cselekvő, instabil személyek, akik a probléma megtapasztalását követően a megoldást külső erőktől (szülők, rendőrség) remélik.
Egyébként nagyon tetszett a regény felvezetése, probléma érzékeltetése, a helyzet, amibe belehelyezte mindezt a szerző, csak azt nem értem, miért kellett külső fenyegető személyt bevonni és az alapproblémát ezzel megbonyolítani?
Sokkal élvezhetőbb és tisztább lett volna a gyerekek körében és környezetében maradni.
Kellően volt izgalmas (alig tudtam letenni), talán azért, mert a szerző az izgalmat tényleg jól tudta fokozni a rejtélyes idegennel, de úgy gondolom, belülről vett konfliktusokozó személlyel igaz, kisebb izgalommal, de sokkal kevesebb félelemmel egy gyerekek körében is jobban fogyasztható történet alakulhatott volna ki ebből a szituációból.
Tetszett (mert elgondolkoztatott Virág és Ati gondolatmenetével) a „Kapu-szimbólum” – „Aki belép – attól mindent elvesz”. (158.)
Összességében a szerzőnek ez a regénye sokkal inkább tetszett a tavaly megjelent Az osztály vesztese-nél, sokkal összefogottabb, kidolgozottabb, jellemgazdagabb, ám megoldásában hagy még némi kívánnivalót.

Végül pedig, utólag átgondolva ezt az egész elrablósdi kalandot rémisztőnek és agyrémnek is tartom spoiler. Komolyan meg is ijesztett, és elbizonytalanított a táborok tekintetében, és ezek után, azt hiszem, jól meggondolom, hogy több napos kalandra elengedjem-e egy ilyen olvasmányélmény alapján a gyerekemet?
Abban a reményben várom a következő éveket, hogy a jövőben a szerző regényeiben szerepet kapó felnőttek nemcsak negatív felhanggal fognak majd feltűnni és szerepet kapni.


Wéber Anikó: El fogsz tűnni

Wéber Anikó: El fogsz tűnni

„El fogsz tűnni. Mint Anna macskája. Elrabolnak vagy köddé válsz. Melyiknek örülnél jobban?” Végre nem kell suliba járni, mert kirándulni megy az osztály! Ám a hatodikból páran egy ártatlannak tűnő tréfára készülnek: kiszöknek éjszaka az erdőbe, és lepedőbeöltözve, kísértetként huhogva megijesztik két osztálytársukat. Egy „igazi” kísértet közbelépésével azonban a kaland komolyra fordul, és három gyereknek valóban nyoma vész az egykori remeteségben. A diákok nem mernek szólni a kísérőtanároknak, hiszen tilosban járnak, inkább maguk derítik ki, hova tűntek a többiek. Az osztályban leosztott szerepek átértékelődnek, mert a sikerhez mindenkire szükség van. Az izgalmas éjszakai kaland során azonban nemcsak az álkísértetről kerül le végül a csuklya, de mindenkinek szembe kell néznie a saját félelmeivel is.

Hirdetés