Riszperidon P értékelése


Riszperidon P>!
Terry Pratchett: A mágia színe

Sokáig halogattam Pratchettet, sokáig egyáltalán nem tudhattam a polcomon egy korongvilág kötetet sem. Aztán végre, mikor az első meglett, sokáig csak állt a polcomon, pedig már többszörös „molyi” nyomás nehezedett a vállamra, hogy kezdjek már bele. Egészen tegnapelőttig tudtam tartani magamat. :D
Aztán azon kaptam magam, hogy alig egy nap alatt elolvastam az egészet. Nem tudom konkrétan megfogalmazni, hogy ezért vagy azért ment annyira gyorsan. Valahogy egy olyan hangulat lengte át, annak ellenére, hogy nem rágtam mindig tövig a körmöm, de mégis nagyon mozgalmas és izgalmas volt. Inkább gyermeki izgalommal követtem eseményeket, nem olyan módon, mint pl. ahogy egy krimiben tenném.
Ez a világ fantasztikus! Annyi potenciál, annyi kaland és annyi fantázia van benne! Micsoda szemét húzás az élettől, hogy egy ilyen képzelőerővel rendelkező alkotó Alzheimer-kóros legyen, és végül hagyjon itt miket 66 évesen.
De félre a szomorkodással, köszönjük, hogy eddig is volt nekünk, kedves Sir Pratchett, és nincs más hátra, mint folytatni kalandozásaimat a Korongvilágban!

11 hozzászólás

Terry Pratchett: A mágia színe

Terry Pratchett: A mágia színe

Valahol messze, az űr egy eldugott zugában lavíroz A'Tuin, a gigászi teknőc. Hátán a lenyűgözően őrült, páratlanul szórakoztató, sosem látott hősöktől és elvetemültektől hemzsegő Korongvilág… Kard és varázslat. Bárd és kacagás. Kalandok a világ pereméig – és még annál is tovább!