Lali P értékelése


>!
Lali P
Steven Saylor: Caesar trónja

Néhány napja épp tanácsot kértem a molyosoktól, hogy mit olvassak a Gordianus sorozat után, mert hiányzik a légköre. De már ott jeleztem, hogy hoppá, épp most jelent meg egy új Gordianus könyv az írótól, szóval elsőnek azt fogom elolvasni.
Steven Saylorra már nyugodtan lehet használni azt a némileg elkoptatott jelzőt, hogy „fölényes mesterségbeli tudás”-sal írta meg ezt a könyvét is. Ami persze csak annyira krimi, mint az eddigiek, a lényeg a sodró cselekményen, a különféle karakterek részletes ábrázolásán, a római világ belélegezhető megjelenítésén van.

A könyvet azzal a furcsa érzéssel olvastam, hogy olyan, mintha rezonálni akarna az engem körülvevő külső és belső világra. Mind a két szál kapcsolódott hozzám. Különös.

Furcsa dolog egyébként ez a Caesar gyilkosság. Valahogy végül mintha Caesar – a diktátor – lenne az erkölcsi győztes a történelem lapjain és a gyilkosai az orv merénylők.
Pedig március idusa még Petőfi korában is a zsarnok feletti győzelmet jelentette.
Saylor igen humánus író, egyértelműen leírja több helyen is Caesar zsarnoki tetteit, népirtásait, de abban nem akar – és szerintem helyesen is teszi – állást foglalni, hogy mi lett volna a történelem helyes menete.
Ne játsszuk az Istent. Már Caesar is belebukott.

7 hozzászólás

Steven Saylor: Caesar trónja

Steven Saylor: Caesar trónja

Steven Saylor a legújabb regényében a történelem leghíresebb gyilkosságát helyezi középpontba: Rómában vagyunk Kr. e. 44-ben, nem sokkal martius idusa előtt.

A római szenátus által élethosszig diktátornak választott Julius Caesar megkegyelmez maradék ellenségeinek és megjutalmazza barátait. Elhagyni készül a várost, hogy légiói segítségével meghódítsa a Pártus Birodalmat. Indulás előtt azonban akad néhány elintéznivalója.
    Gordianus, aki évtizedekig nyomozott a hatalmasságok bűnei és gyilkosságai ügyében, és bebocsátást nyert a lovagi rendbe, elhatározza, hogy visszavonul. Csakhogy martius 10. napjának reggelén először Cicero, majd Caesar is a házába hívja. Ugyanazt kérik tőle: éleslátása és szimata segítségével derítsen fel egy esetleges összeesküvést a diktátor ellen. De Caesar mást is közöl vele. Mivel egyik legfőbb bizalmasa Meto, Gordianus fogadott fia, hálája jeléül olyan kitüntetésben akarja részesíteni a Nyomozót, amely nemcsak az ő életét, hanem az egész családja jövőjét is megváltoztatja. A szenátus következő ülésén, martius 15-én nagy kegyben kívánja részesíteni.
    Gordianusnak tehát le kell porolnia régi tudományát, és le kell lepleznie a Julius Caesar életére törő cselszövőket. Ha léteznek egyáltalán. Ezalatt viszont másféle összeesküvések is szövődnek. Martius idusa gyorsan közeleg, és legalább egy gyilkosságra biztosan sor kerül.

Hirdetés