Spaceman_Spiff IP értékelése


>!
Spaceman_Spiff IP
Maja Lunde: A méhek története

A méhek története három cselekményszálon fut, főszereplőinek életét a méhek határozza meg. Lunde könyvében szerintem viszont igazán a szülők és gyermekeik viszonya kapcsolja össze a három szálat. Érzésem szerint pedig ez kötődik ahhoz, amit a szerző a könyv végén a méhek eltűnéséről és az ember-méh viszony jellemzőiről mond. Az ember, a szerző olvasatában, amikor elkezdte rabszolgává, saját igényeinek kiszolgálójává tenni a méheket, akkor kiszakította azokat a természetből. Nem elég, hogy beporzásra kényszeríti, utaztatja, tenyészti ezeket a lényeket, de még a mézet is ipari méretekben fölözi le. Ebbe a rendszerbe George szálán nyerünk bepillantást. Ezzel viszont előbb-utóbb óhatatlanul egyfajta katasztrófát fog előidézni, amire mind William, mind Tao történetében találunk utalásokat: amikor az ember elszakad a természettől, egyszersmind ellene is fordul. A méheket csak eszköznek látó szereplők, akik ezeket az önálló lényeket saját igényeik kielégítésére használnak, vajon nem ugyanígy viselkednek a gyerekeikkel?

A könyv legnagyobb üzenete szerintem, hogy van remény. Ki-ki ráébredhet saját hibájára, az ember rájöhet arra, hogy nem megfelelően tekint a természetre, a szülők ráébredhetnek, hogy valójában gyermekeiknek mi a jó, vagy hogy valójában milyen helyet is foglalhatnak el az életükben. Komoly üzenetek ezek, amiket a szerző sokszor és sokféleképpen tolmácsol. És ezzel talán nehézzé is teszi a könyvét.

Sokszor éreztem ugyanis, hogy nagyon belassul a regény, sem a cselekményben, sem a gondolati síkon nem haladunk előre. Lunde gördülékenyen ír, és akadnak nagyon fontos jelenetek és gondolatok, mégis az egész néha olyan, mintha beleragadnánk a mézbe. Túl sok, túl édes, túl tömény, aminek le kell csúsznia a torkunkon, mi magunk is beleragadunk.

Ez a túlzás valahol a regény egészére igaz: túl sok irányba akar tartani egyszerre. A három főszereplő lelkivilága, a mellékszereplőkhöz való viszonya, a szülő-gyerek kapcsolat, a méhek története, a XIX. századi „tudós” gondolatok, a pragmatikus középnyugati férfi világlátása vagy a fiát kereső kínai nő monomániája egyszerre nagyon sok irányba tereli az ember figyelmét, amitől az amúgy is nehézkes könyv engem többször is eltávolított, így sajnos veszített is az erejéből.

Hosszabban megjelent a @Próza_Nostra oldalán:
http://www.prozanostra.com/iras/mehek-es-gyerekek-maja-…


Maja Lunde: A méhek története

Maja Lunde: A méhek története

Anglia, 1852: William, a biológus és vetőmag-kereskedő hetek óta az ágyat nyomja. Úgy érzi, kutatóként kudarcot vallott, mentora elfordult tőle, és boltja is üresen áll. Ekkor azonban eszébe jut valami, ami talán mindent megváltoztat…
Ohio, USA, 2007: George, a méhész keményen küzd: azt szeretné, ha a tanya bővülne, és fia, Tom egyszer majd átvenné tőle. Tom viszont az újságírásról álmodik. Mígnem egy nap bekövetkezik, amit senki sem hisz el…
Kína, 2098: Tao, a munkásnő a fák kézi beporzásán dolgozik, mivel a méhek már régen eltűntek a földről. Taonak minden vágya, hogy fia, Vej-Ven számára jobb életet teremtsen. Amikor azonban a fiát rejtélyes baleset éri, egyszerre veszélyben forog minden…
Minden mindennel összefügg. Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat. A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni?

Maja Lunde 1975-ben született Oslóban, forgatókönyvíróként, gyermek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert. A méhek története az első felnőtteknek szóló regénye, amely bel- és külföldön azonnal hihetetlen sikert aratott. Hazájában elnyerte a Könyvkereskedők Díját, eddig 32 nyelvre fordították le, Németországban pedig több, mint 350 000 eladott példánnyal 2017-ben a legkelendőbb könyv lett.

Hirdetés