Bori_L MP értékelése


>!
Bori_L MP
Jennie Melamed: Lányok csöndje

Amikor láttam, hogy a szerző pszichiátriai szakápoló, és mellette szexuálisan zaklatott fiatalok viselkedéséből doktorált, akkor már sejtettem, hogy ez nem lesz egy könnyű regény, de arra nem számítottam, hogy ennyire meg fog viselni. Itt jegyezném meg, hogy elég nagy felelőtlenségnek tartom a kiadó részéről, hogy ezt a könyvet kb. úgy reklámozzák, mint Az éhezők viadalát, és nemhogy 18-as karika, de semmiféle figyelmeztetés nincs arra nézve, hogy felnőtt tartalom lenen a könyvben. Pedig van. Kőkeményen.

Valószínűnek tartom, hogy nem csak engem zaklatott fel ennyire ez a téma. Sőt, igazából biztos vagyok benne. Én ezt a könyvet 16 év alattiaknak nem adnám a kezébe, de afölött is csak érzelmileg kellően stabil embereknek. (Én, azt hiszem, nem vagyok az. A Lányok csöndje bevette magát a gondolataim közé, nem hagyott nyugodni, és most nem akarom egy szobában tudni magammal. Soha többet nem akarom elolvasni. Az egyetlen, ami miatt képes voltam befejezni, az az volt, hogy folyamatosan tudatosítottam magamban, hogy ez egy kitalált történet.) Ennyit rólam. A spoilerek sokat lelőnek az olvasás-élményből, én szóltam.

A történet. Tipik disztópia-felállás: mindentől elzárt kis sziget a semmi közepén, az Ősi Nagy Világ megromlott, leégett, lakóit elemésztette a tűz, a betegség vagy az éhhalál ( spoiler ). Szigetünkön egy sajátos társadalmi rend ütötte fel a fejét, aminek következtében a nők nem gyülekezhetnek szabadon (kivéve a szüléseket), nincs beleszólási joguk a közösségi kérdésekbe, meg egyébként semmi másba sem. A szülésben pedig nincsen semmi szent. A gyerekek viszonylag szabadra vannak engedve, különben mindenki megőrülne. A lányok csak az első vérzésükig számítanak gyermeknek, az utána következő nyáron férjet kell választaniuk*, aztán lehetőleg minél hamarabb két gyereket szülniük, aztán amikor unokáik születnek, akkor már nem hasznos tagjai társadalomnak (kivéve ha valami extra mesterségük van), és távoznak az élők sorából. Nem túl felemelő történet, de oké, láttunk már ilyet.

Akkor min akadtam ki ennyire? spoiler Persze így utólag nem olyan meglepő a témaválasztás, de na, azért eléggé megviselt, lássuk be. A nézőpont karakterek mind 18 év alatti lányok, de ettől még ez a könyv nem tinik kezébe való. Szerintem nincs ebben a történetben semmi felemelő: ez egy mocskos, kegyetlen világ, nincs benne cukormáz meg hepiend, hősies küzdelem, nincs benne semmi, csak fájdalom, reménytelenség, harag és félelem. Egyébként zseniálisan jól meg van írva (nyilván ezért is tett rám ilyen mély benyomást), de ha Jennie Melamed ír még egy könyvet, tízszer átgondolom, hogy kézbe vegyem-e, az hétszentség.

*10-14 éves lányokról beszélünk, csak mondom

6 hozzászólás

Jennie Melamed: Lányok csöndje

Jennie Melamed: Lányok csöndje

Van valami, amit minden lány tud ezen a szigeten,
de senki nem beszél róla: SZÜLJ FIÚT!

Ahol a totális hazugság a legkisebb bűn, amit elkövetnek a gyereklányok ellen, ahol az ortodox rend a szabadság és az emberi méltóság teljes hiányát jelenti a lányok számára, ahol a világtól elzárt sziget idillje maga a kilátástalanság – ott az elnyomott gyerekek álmodnak maguknak egy szebb, szabadabb, élhetőbb világot. Aztán a serdülő Janey Solomon kilép a sorból, és azt mondja: NEM!
A gyermekek ellen elkövetett abúzus antropológiai aspektusaiból és pszichiátriai kezeléséből doktorált Jennie Melamed nem tanmesét írt a rendszerszintűvé tett molesztálásról, hanem a nővé érő lányok lelkének végtelen gazdagságát, a méltóságra vágyó fiatalok szabadságtörekvéseit ábrázolja ebben a felkavaró disztópiában.

Hirdetés