lovaszrichard értékelése


>!
lovaszrichard
Constantinus A. P.: 2221

Constantinus A. P.: 2221 Szigorúan szabados viszonyok

Nagyon érdekes, izgalmas utópia a 2221. Nem tekinthető se pozitív, se negatív utópiának, a szó hagyományos értelmében. Olvasás közben nem csak a történet, hanem a rendszer is magával ragadja az olvasót. Az Alfa szövetség nem olyan egyértelműen visszautasítható társadalmi berendezkedést hozott létre, mint az Angszoc Orwellnél, és itt nem a korlátlan kapcsolódási lehetőségekre gondolok! Az, hogy a nők ne legyenek kiszolgáltatva a gyerekeikkel együtt senkinek, hanem a társadalom már pusztán a gyermekszülésért is megbecsült tagjának tekintse őket, kimondottan szerethetővé teszi a matriarchátust. Az érthetetlen és értelmetlen korlátok pedig, mint amilyen a páros lét lenézettsége, görbe tükröt mutatnak mai társadalmunknak, ugyanúgy, ahogy a „páros lét” esetén a sikeres párválasztás nehézsége, vagy a szövetségen belül a kommunikátoraikba feledkezett emberek tömege.
A regényben felismerhetők párhuzamok a „nagy elődökkel”, de ezek nem válnak hátrányára a műnek, mivel egyáltalán nem erőltetettek, egy részük talán nem is tudatos. A párosok gettója a Szép új világ rezervátumából lehet ismerős, vagy Zamjatyin, Mi című regényéből, ahol a civilizáción túl szintén élnek emberek, egy ősi társadalom maradványában. A megfigyelések, lehallgatások az 1984-et idézik, vagy akár a saját történelmünket, ahogy a biztonsági szolgálat épülete is, az alatta lévő börtönnel, lehet éppúgy a Szeretet minisztérium, mint az Andrássy út 60. megfelelője. A jelszavak, melyekkel a népet kondicionálják, megjelentek már a Szép új világban is, és a magyarországi gyárfalakon is. Ezért lehet olyan ismerős ez a terep, ezért érezhetjük jól benne magunkat olvasóként, mert valahol ezt szoktuk meg. A párbeszédek, egyes események „túlírtsága” belekényelmesít minket a rendszerbe, ahogyan a Kádár-rendszer is kényelmes volt, mert sok hibája mellett előnye is volt bőven. Ha megkérdezték volna az utca népét 1985-ben, hogy mit várnak 1989-től, vajon mit válaszoltak volna? És ki hitte volna 1991 júliusában, hogy Augusztusban tankok fognak dübörögni Moszkvában és decemberben megszűnik a Szovjetunió? A regény tehát nem „túlírt”, hanem a valódi élet ritmusát veszi fel.
Az utópiák buktatója lehet, hogy a technikai fejlődés túlhalad rajtuk. A Szép új világ alkotóját az a vád érte, hogy nem látta előre az űrkutatás fejlődését. Ezt az eleve értelmetlen vitát előzi meg a szerző azzal, hogy a regényben többször is olvashatjuk, hogy a technikai fejlődés lelassult a matriarchátus megjelenésével, de ez egyáltalán nem baj, hiszen így is a valaha létezett legjobb rendszer született meg.
A szerző tehát a régi elemeket is felhasználva egy kiváló művet alkotott, melyben nincs erőltetettség, és ami még fontosabb, van remény! spoiler Remélem, hogy még sok, hasonlóan jó művet olvashatunk Constantinus A.P.-től!


Constantinus A. P.: 2221

Constantinus A. P.: 2221

Európa, 2221. – Az elmúlt évszázadokban újra megjelent, és sebesen elterjedt egy ősi eredetű társadalmi forma, a Matriarchátus. Ennek köszönhetően a kétszáz éve már kiszorulni látszó európai őslakosok újra benépesítik a kontinenst, sőt megkezdődött új kirajzásuk. Az évszázadok során a matriarchata berendezkedés alapértékké vált, és már csak tankönyvekből, vagy a kisebbségi gettóként létező, lenézett lakónegyedek révén ismerik a „régi, páros világot”. A rendszer által eltartott nép élvezheti a stabil megélhetést, a szórakozást, a szexuális szabadosságot, cserébe csak néhány egyszerű szabályt kell betartania.

De a matriarchata szövetségek által uralt új világrend tényleg szilárd? Szétfeszítik-e az itt-ott keletkező repedések, vagy rugalmasan alakul, s alkalmazkodik? Kik dolgoznak érte, és kik ellene? A matriarchátus szabályaihoz igazodóan átrendezett Bécsben egy fiatalember a saját bőrén tapasztalja meg a kérdés valódiságát. Elpuhította a rendszer, amit kiszolgál és nagyra tart. Származásának köszönhetően magasra jutott, megvan mindene. De feltűnik egy lány, aki sok mindent megváltoztat. A véletlen küldte, vagy hátsó szándékok munkálnak? Ráadásul egy olyan év közeledik, melyet a matriarchátus urai legszívesebben kihagynának a naptárból.

Sokan szeretünk párkapcsolati témákról beszélgetni. Ebbe a beszélgetésbe kapcsolódik be a könyv, hisz párbeszédein át az olvasóval is beszélget, új szemszögből feszegetve ismerős témákat. Bonyolult viszonyok szövedékébe gabalyodhatunk bele ebben a párkapcsolati utópiában, a szereplőkkel együtt latolgatva férfi(ak) és nő(k) ideális együtt élésének lehetőségeit, azt, hogy mi az elfogadott és normális, és bízva abban, hogy mindenkinek létezik a számára legjobb lehetőség.

Hirdetés