Mesemondó IP értékelése


>!
Mesemondó IP
Pirkko-Liisa Rausmaa (szerk.): Férfiszülte leány

A Népek Meséi sorozathoz méltóan ez a kötet is gondosan válogatott, szerkesztett, és jegyzetelt gyűjtemény. A benne található hatvankét mesét egy finn néprajzkutató válogatta, aki gondosan ügyelt rá, hogy képviselve legyenek a különböző mesefajták – tündérmesék, állatmesék, legendamesék, tréfás mesék, stb. Minden történethez tartozik a könyv végén jegyzet, melyben megtalálhatók a típusszámok, a gyűjtő neve, a mesemondó neve, és a mese eredeti finn címe is. A kötet utószavát Ortutay Gyula írta, aki tíz oldalban felvázolja a finn mesekutató iskola történetét és érdemeit. Többek között megtudjuk, hogy a finneknél csodálatra méltóan bőséges népmesegyűjtés zajlott a század elején, így az archívumaikban több tízezer történet található. Ezek közül sikerült a kötet szerkesztőjének igazi gyöngyszemeket válogatnia.
A mesékről részletesen a blogon:
http://tarkabarka.blogspot.hu/2018/01/tengeri-lanyok-te…


Pirkko-Liisa Rausmaa (szerk.): Férfiszülte leány

Pirkko-Liisa Rausmaa (szerk.): Férfiszülte leány

…E kis kötetke, állíthatjuk, kerek, tiszta képet ad a finn népmesék világáról, stílusának sajátos vonásairól, atmoszférájáról, meseszövésének, motívumrendjének jellegzetességeiről – írja Ortutay Gyula a kötet utószavában. Első és természetes érzésünk, hogy e finn mesékben is, mint annyi más nép mesekincsében, a magyar mesék s az eurázsiai mesék rokonaira ismertünk. Ismerős történetek, ismerős fordulatok, jellemek, ismerős költészeti fordulatok. Igaz, elvétve akad olyan mese is, amely idegen a magyar népmesekincsben, de hiszen nekünk is van nem egy olyan mesénk, amelynek a gyűjtés addig nem mutatta fel párját a finn anyagban. De mégis az első benyomás az erősebb: az egyszerre ismerős mesei témák, mesei fordulatok sora s az elmondásban, a részletekben, a hangulatokban megmutatkozó jellegzetes idegenség. Ismerős-ismeretlen egyszerre ez a mesevilág a mi számunkra. Mások a mesezáró formulák, a mindennapi élet más jelzéseit adják, mint a mi meséink. A Mátyás-mesék, ismert tréfák hangvétele is előkerül, s mégis az első és legerősebb érzésünk ebben a kettős hangulatban van, az egyszerre ismerős-ismeretlen világ átérzésében. Az a meggyőződésünk, hogy ez a sajátos kettősség érzése lesz az egyik legtartósabb, legelbűvölőbb varázsa a finn meséknek.

Hirdetés