pat P értékelése


>!
pat P
Kim Stanley Robinson: New York 2140

Közgazdaságtannal kapcsolatos ismereteim 95%-a jelenleg ebből a regényből származik, azt hiszem.

És ez egyszerre a kötet erőssége és gyengesége is. Mert persze roppant érdekes egy csomó gazdasággal, pénzpiaccal, bankrendszerekkel, tőzsdével, miegyébbel kapcsolatos ismeretet egy jövőbeli, elképzelt, de meglehetősen reálisnak tűnő világ keretrendszerébe átültetve megnézegetni – sőt, esetemben megismerkedni ezekkel.
Ugyanakkor, egy olyan kimstanley, amiben a hard science nem a terráriumok vagy a generációs űrhajók felépítése és ökológiai problémái, netán a marsi klíma befolyásolásának legpraktikusabb módszerei, hanem közgazdaságtan meg politika, hát, finoman szólva sem volt a vágyaim netovábbja. (Mondjuk Írhatna Robinson és Mieville közösen könyvet, az nagyon bizarr lenne, de a politikai irányvonala, na az határozott lenne.)
És igen, furcsa ilyet mondani egy KSR könyvől, de ezt a regényt nekem a karakterek mentették meg. Mert azok nagyon, nagyon jók voltak! Meg a történet is, mert az már szinte volt! Sőt, vagy 100 oldalon keresztül voltak olyan koherens, izgalmas történések, melyek során explicit izgulni kellett a szereplőkért, nagyon furcsa élmény volt. :) A gyönyörű, összetett, kidolgozott, abszolút elhihető világépítés meg ugye alap.

Kákán is csomót rovatunkból: spoiler De sebaj, én minden megjelenő kimstanley-ért hálás vagyok.

15 hozzászólás

Kim Stanley Robinson: New York 2140

Kim Stanley Robinson: New York 2140

Az óceán szintje megemelkedett, és New York városa elsüllyedt.

A lakói alkalmazkodtak az új helyzethez, és New York ugyanaz a nyüzsgő, élettel teli metropolisz maradt, ami mindig is volt – noha örökre megváltozott. Minden egyes utca csatornává vált, minden egyes felhőkarcoló egy szigetté.

Kim Stanley Robinson az egyik épület különböző lakóinak szemén át mutatja meg nekünk, hogyan alakul át világunk egyik legnagyszerűbb városa az apállyal és a dagállyal. És mivé alakul eközben maga az ember.

„Ebben a regényben a főgonosz maga a kapitalizmus.”
Adam Roberts

„Gyönyörű és optimista látomások széles tárháza technológiai és társadalmi változásokról, szembeállítva korunkkal, amikor az emberiség a legnagyobb veszélyt jelenti saját magára.”
The Conversation

Hirdetés