Noro  értékelése


>!
Noro 
Kim Stanley Robinson: New York 2140

Önök a Szomszédok 2140.epizódját látták, ezúttal Gazdagrét helyett a valamivel gazdagabb Alsó-Manhattanből.
A New York 2140 valóban olyan, mintha egy folytatásos teleregényből látnánk részleteket – igaz, nem egyet, inkább egy monstre összefoglalót egész estés film formájában. A Madison és a 24. utca sarkán épült Met Life torony hét vagy nyolc lakójának életét követhetjük nyomon három mozgalmas évük során. Robinson ezúttal valóban élő és szimpatikus figurákat teremtett, ami váratlan, de kellemes meglepetés lehet az őt ismerők számára. Igaz, a bőréből azért sem tud kibújni, így a KSR-i információdömpinget egy névtelenségbe burkolózó „állampolgár” szájába adja. Így a türelmetlen olvasó tudja, mely fejezeteket lapozhatja át. (Nem én mondom, hanem ő! Ezt a tanácsát azonban ne is fogadjuk meg.) A Madison square-i mindennapok között fokozatosan rajzolódik ki a globális történelem utolsó másfél évszázada, rengeteg izgalmas és elgondolkoztató aprósággal. Ezek nagy része pedig annyira hihető, hogy talán csak az évszámokat kell majd átírni, ha megtörténnek… és azokat is lefelé.

„…akár véletlenül is létre lehet hozni egy buborékszerű befektetési lehetőséget, majd el lehet adni embereknek, és végignézni, ahogy longolják, miközben az elejétől fogva tudjuk, hogy buborékká fog változni, és mindeközben shortolhatjuk…” – itt tudtam meg igazán, milyen érzés egy olyan SF-et olvasni, amelynek nem értem a tolvajnyelvét. Néha feltámadt bennem a kísértés, hogy ledőljek pihenni egy könnyű kis Greg Egan novellával, mert az legalább valódi tudománnyal foglalkozik bonyolultan :D Megint csak nem én mondom (na jó, az Eganes részt igen), maga a könyv vonja le azt a következtetést, hogy a modern közgazdaság egy felfújt lufi, amelynek törvényszerűségei messze nem annyira alapvetőek, mint ahogy azt mindennapi életünkben látni véljük. Nem véletlenül tértem át többes szám első személyre, hiszen néhány méternyi víz az utcákon ide vagy oda, ez a történet a jelenre is ugyanúgy érvényes.

1 hozzászólás

Kim Stanley Robinson: New York 2140

Kim Stanley Robinson: New York 2140

Az óceán szintje megemelkedett, és New York városa elsüllyedt.

A lakói alkalmazkodtak az új helyzethez, és New York ugyanaz a nyüzsgő, élettel teli metropolisz maradt, ami mindig is volt – noha örökre megváltozott. Minden egyes utca csatornává vált, minden egyes felhőkarcoló egy szigetté.

Kim Stanley Robinson az egyik épület különböző lakóinak szemén át mutatja meg nekünk, hogyan alakul át világunk egyik legnagyszerűbb városa az apállyal és a dagállyal. És mivé alakul eközben maga az ember.

„Ebben a regényben a főgonosz maga a kapitalizmus.”
Adam Roberts

„Gyönyörű és optimista látomások széles tárháza technológiai és társadalmi változásokról, szembeállítva korunkkal, amikor az emberiség a legnagyobb veszélyt jelenti saját magára.”
The Conversation

Hirdetés