p_m_linda értékelése


>!
p_m_linda
Jókai Mór: A jövő század regénye

21 éve halogattam, de most nekifogtam és elolvastam. Sokszor nem ment könnyen, voltak nehezen érthető részek, és voltak majdnem unalmas oldalak, 3 hétig tartott, de határozottan megérte, örülök, hogy ezzel az olvasással is gazdagabb lett az életem.
A történet egy kalandos mese, egy meseszerű látomás, néhol sci-fi, néhol fantasy. A szereplők jól kitaláltak, és hiába olvastam valahol, hogy jellemük kidolgozatlan, Sasza asszony ábrázolása szerintem mindent visz! A szőke démon mellett a másik kedvencem Tatrangi Dávid, aki akár egy népmese szegény parasztlegénye, indul el a világba, és okos eszének, becsületességének és bátorságának köszönhetően, rátalál a szerencséjére és szíve szerelmesére, majd megmenti, elébb a hazát, aztán az egész világot!
Aztán ebbe a mesébe szépen bele van szőve a tudomány. Mert amíg az események felett izgulunk, olvashatunk a repülés mechanikájáról; fizikából, kémiából, földrajzból, néprajzból, csillagászatból kapunk oktatást.
A legmegrendítőbb, legborzalmasabb fejezet A szép lótuszvirágok (Jókai remekül ért a horror műfajához is), a legérdekesebb, egyben a többi közül mintegy önálló novellaként kicsit kilógó fejezet Az emberevők.
Abba most nem mennék bele, hogy mi az, ami Jókai jóslataiból valóra vált, hogy mennyire érzett rá az eljövendő (politikai) eseményekre és a tudományos világ fejlődésére… az utószó remekül összefoglalja.
Köszönöm Jókainak ezt az élményt!


Jókai Mór: A jövő század regénye

Jókai Mór: A jövő század regénye

Szegedy-Maszák Mihály utószavával

A hivatalos magyar kultúrpolitika a második világháborút követően meggátolta (egy korlátozott példányszámú, csakis a szakembereknek szánt kritikai kiadás kivételével), hogy Jókainak ezt az 1872–74-ben írt regényét a magyar olvasók új kiadásban olvashassák. S nem véletlenül, hiszen e regényben Jókai minden társadalmi utópiája ellenére megjósolta a huszadik századnak azokat a borzalmait is, melyeket a cárizmust megbuktató, ateista-kommunista Oroszország idézett elő Magyarország megtámadásával, saját népének kiirtásával. De itt említhető akár Boszniának Szerbia által történt bekebelezése vagy a szerb-magyar háború is…
Magyarország egykor és talán ma is legnépszerűbb, európai hírű írója jósként is bevált, s ráadásul utópiájával Orwellt is megelőzte, noha a mű sokkal inkább Jules Verne munkásságával rokon.