dwistvan P értékelése


>!
dwistvan P
Fábián Janka: Az angyalos ház és más történetek

Még újraolvasni is jó volt. Valamennyi egybe tartozó részt így élvezetes egyszerre végigolvasni. Ezekből a történetekből, amelyek a múltat testközelbe hozzák, sosem elég. Végre hozzájutottam a Karácsony a Ligetben című részhez is. Így volt igazán élvezetes, hogy a helyén olvastam, az Angyalosház mellett. A Rozmaring is többet nyújtott úgy, hogy még benne éltem a kapcsolódó történetben. A korábbi hozzászólásomban ezt kerestem, így igazán jók a történetek. Az utolsó boszorkány történetei 2. is pótol egy hiányzó láncszemet. Az a következő, amit szeretnék elolvasni.


Fábián Janka: Az angyalos ház és más történetek

Fábián Janka: Az angyalos ház és más történetek

Buda egyik csendes utcájában áll egy omladozó ház. A homlokzati nagy erkély két oldalán egy-egy szépséges angyal magasodik, kezükben leeresztett pallos – mintha csak a házat vigyáznák mindenfajta veszedelemtől. Bizony, van is mitől óvni-védeni, mert le akarják bontani, hogy szállodát építsenek a helyére. A lakók azonban mozgalmat indítanak a patinás épület megmentésére, vezetőjüket, Zsuzsát pedig szoros szálak és emlékek fűzik a házhoz: annak idején, egyetemista korában rendszeresen látogatta ott a csaknem százéves Hilda nénit, aki elmesélte neki az életét.
Paál Hildának szavai életre keltik az 1910-es éveket, amikor az angyalos ház a fénykorát élte. Hilda, Klári, Manci és Lina, a négy barátnő együtt élik át a századelőn a felnőtté válás, és persze a szerelem, valamint az elkerülhetetlen csalódások édes-fájdalmas élményeit. Az angyalos ház azonban titkokat is rejt: az egyik emeleti lakásba rejtélyes új lakó költözik, és esténként különös vendégek fordulnak meg nála. A lányokat furdalja a kíváncsiság, és amikor nyomozni kezdenek, akaratukon kívül még a kor politikai cselszövéseibe is belekeverednek.
A ház története ezzel nem ér véget, tovább folytatódik-bonyolódik a kötet végére beillesztett két novellában. A Karácsony a ligetben egy félszeg, édes-bús, tragédiába torkolló szerelmet idéz, a Rozmaring pedig a némafilm korának Amerikájába, a Broadway színpadjaira és a New York-i filmstúdiókba vezeti a regény egyik szereplőjét és az olvasót.