vorosmacska P értékelése


>!
vorosmacska P
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Ciki, ha az író leggyengébbnek tartott műve is tetszik? Amit maga a szerző is csak egyszerűen konyhaasztalregényeknek nevez?
Nem is csak arról van szó, hogy tetszik. Minden szavát át akartam érezni, nem akartam lemaradni egyről sem: amit a villamoson olvastam, otthon újra elővettem. Csak nyugi időszakban nyúltam a könyvhöz, vagy amikor kifejezetten koncentrált állapotban voltam.

Murakami két legelső kisregényéről van szó, és egy remek bevezetőről, amiben elmeséli, hogyan határozta el 29 évesen, hogy író lesz, és mi segítette, hogy ez meg is valósuljon.
A Hallgasd a szél dalát! könnyű történetek, sörözések, párbeszédek, hangulatok laza halmaza, amiben felbukkan egy halvány szerelem is, majd ahogy jött, el is tűnik.
A Flipper, 1973 már egy kissé tudatosabban megírt mű, ahol párhuzamosan fut két történet: egy flipper-szenvedély kialakulásáról és csodálatos lezárásáról, spoiler és egy önmagát elveszítő barátról, akit a szerelem sem tud itt tartani.

És ahogy olvasom a történeteit, úgy érzem, mintha a bensőmben vájkálna: visszahoz régi, akár elfeledett érzéseket, hangulatokat, közben emlékeztet az emberi törékenységre, esendőségre és múlandóságra. Finom, szinte költői hasonlataival (amit időnként csak egy hajszál választ el attól, hogy érzelgősség legyen belőle, de Murakami nagyon jól érzi, hol van az a bizonyos határ) megmozgatja a lelkemet, és magába szippantanak mondatai.

Azt hiszem, kijelenthetem, hogy személyemben egy újabb Murakami-fan született. Igyekszem eddig nem olvasott könyveit szépen beosztani, és nem egyszerre behabzsolni őket, mert a végén még elcsapom a hasam.


Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973

A két kisregény elbeszélője 1978 áprilisában egy derűs nap délutánján épp baseballmeccset nézett a tokiói Dzsingú stadionban, amikor a pillanat hatása alatt megérett benne az elhatározás, hogy regényíró lesz. Így is lett, eljött az ideje, hogy elmesélje egy régi nyár végének történetét. Saját történetét a 21 éves, nevesincs egyetemista fiúról, Patkány nevű barátjáról, akivel J bárjában nyugati jazz zenére nyakalták a sört. Meg a japán diákmozgalmakról, a kapcsolatok közötti botladozásokról, veszteségekről, sérelmekről. És lányokról. Arról, aki lemondott az életről, vagy arról, aki nem csak azért különleges, mert hiányzik egy ujja, hanem mert ha egyedül van, különféle emberek szólongatják. Aztán szexről, de főleg szexuális merengésekről. És szenvedélyekről, a flippermániáról meg az újrajátszás lehetőségéről.
Murakami két kisregénye már magában rejt mindent, ami a kiforrott művekre jellemző. Ebből a két írásból bomlik ki majd a Birkakergető nagy kaland, amely a szerző számára is meggyőző erővel bizonyította, hogy 1978-ban valóban regényíró született…

Hirdetés