gab001 P értékelése


>!
gab001 P
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő

Elhittem, hogy Nero olyan volt, ahogy azt Kosztolányi megálmodta. Annyira átéreztem a gondolatait, lelki állapotát, hogy szinte sajnálni tudtam az összes szörnyűséges tette ellenére. Persze sejtem, hogy a szerző inkább azt akarta bemutatni, hogy bár hatalommal sok minden elérhető, de van, ami képtelenség. Van pár dolog, amihez másra van szükség. Ilyen a művészet bármelyik ága, hiszen tehetség nélkül csak nevetségessé teszi magát az illető. Nem elég akarni. Seneca fejtegetései pedig elgondolkodtattak. Könnyű olvasni, viszont nehéz tőle szabadulni.

>!
Kossuth, Budapest, 2012
ISBN: 9789630962773

Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő

Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Kosztolányi Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál – üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a „véresen-fájó dilettantizmus” drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Hirdetés