kaporszakall értékelése


>!
kaporszakall
Alekszej Tolsztoj: Nyikita gyermekkora

Alekszej Tolsztoj (apai ágon Lev Tolsztoj, anyai ágon Turgenyev távoli rokona) nem szeretetreméltó egyéniség. Önző, sunyi köpönyegforgató, aki a Szovjet Írószövetségben intrikáival kollégáinak is sok kárt okozott…

De – a fene egye meg – ez a rühös fattyú milyen remekül tudott írni! Ahol éppen nem kifejezetten Sztálin seggét nyalja, néha pompás dolgokat sikerít.

Ez a kis regényféleség (inkább nagy lélegzetű novella) még a párizsi emigráció idején íródott; a szerző a saját gyermekkorát eleveníti fel, Vergilius Eclogái-hoz hasonló, idillikus hangon. Hibátlanul helyezkedik be egykori gyermeki önmagába, idézi fel azt a tökéletes biztonságot és nyugalmat, amit egy jómódú gyermek élvezhetett valamikor a XIX. század utolsó évtizedében. A természet harmóniája, a vidéki udvarház életének apró mozzanatai, az ébredező gyermekszerelem csillogása: mindez úgy csörgedezik elénk, mint a tiszta forrásvíz. A baljós jövőt csupán az apa könnyelmű pénzszórása vetíti előre…

Fekete István Ballagó idő-je vagy Pausztovszkij Nyugtalan ifjúság-a rajzolt még ennyire bensőséges, eleven képet a gyermekkorról.


Alekszej Tolsztoj: Nyikita gyermekkora

Alekszej Tolsztoj: Nyikita gyermekkora

Aligha lepődhetünk meg azon, hogy Alekszej Tolsztoj az írói hivatást választotta. Egyrészt Turgenyev leszármazottja, másrészt édesanyja elismert ifjúsági írónő volt.

Tolsztojt a felnőtt olvasók Golgota című trilógiája révén ismerik, amely az orosz értelmiség sorsát mutatja be az első világháború, majd a forradalom kataklizmájában.
Regényeinek témája változatos: a Nyikita gyermekkora önéletrajz, az Aelita helyszíne a Mars, a Nagy Péter a történelembe kalauzol bennünket.
Meséi közül az egyik legkedveltebb A róka meg a nyúl.

Hirdetés