u_san értékelése


>!
u_san
Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Elég sok Sherlock Holmes feldolgozást láttam már, úgy gondoltam itt az ideje, hogy megismerkedjek az eredeti művel. Imádom Doyle stílusát, és szerintem Watson narrációja határozottam humoros. Sherlock elvarázsolt, és néhol határozottan gyerekes, de ezeket már mind megszokhattuk, és én személy szerint kedvelem is ezért. A gyilkost esélyünk sincs kitalálni, csak várhatunk arra, hogy Mr. Holmes megoldja nekünk az ügyet. Kicsit furcsálltam a leleplezés után a hirtelen váltást, aztán persze rájöttem, hogy éppen az indítékról kapunk némi felvilágosítást. A végén persze arra is megkapjuk a választ, hogy Sherlock hogy csinálta, és minden bosszantóan egyszerűnek tűnik.


Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély

A naiv Watson doktor, Conan Doyle klasszikus bűnügyi történeteinek jeles szereplője és narrátora ebben a történetben ismeri meg a Sherlock Holmes névre hallgató különös úriembert, akiről hamarosan kiderül, hogy zseniális magándetektív. Gyors egymásutánban két rejtélyes gyilkosság történik, mindkét áldozat makulátlan úriember. Mindkét helyszínen a falra vérrel írva egy német szó: Rache, azaz Bosszú! Ki a bosszúálló, és mi a két szörnyű gyilkosság oka? Mi köze mindehhez a mormonoknak? Csak a zseniális Sherlock Holmes találja meg a brixtoni rejtély kulcsát.

Hirdetés