bmgrapes I értékelése


>!
bmgrapes I
Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán

Ez a könyv egy falatnyi élvezet.
Gyula kiforrott, tehetséges, kreatív író, ami ebben a regényben is tökéletesen átjön.
Rövid, de mégis izgalmas, fordulatos, csavaros történet, bár ha jól sejtem, Ambrózy báró esetei 3,5 helyett 2,6-nak kellett volna jelölni, mert a sorozat 2. és 3. része között játszódik.
Pár dolog volt csak, ami kérdésként felmerült bennem:
1.A gyorsvonat 60 km/h-val halad. (130 o.) Szerintem 1900-ban ezt km/ó-nak írták volna, mert akkoriban még jobban ragaszkodtak a magyar szavakhoz. Mellesleg Gamow 1973-as kiadású Fizikájában is ez utóbbi szerepel.
2.Nem tudom, mennyi idő alatt jutott el akkoriban egy gyorsvonat a Keletiből pl. Kolozsvárra. A regény szerint egy gőzmozdony ezt kb. 9 óra alatt teljesítette (este kilenctől éjjel (éjjel?) 5.50-ig). Mindenesetre most 2017-ben a Hargita Intercity nemzetközi gyorsvonatnak ehhez 10 órára van szüksége (6.45-től 16.57-ig). 5.50 nekem reggel, 4 óra hajnal, 3 óra éjjel.
3. Az a Shakespeare darab, aminek a címét premier előtt nem szabad kimondani tudomásom szerint nem a Hamlet, hanem a Macbeth. (158.o.)
https://www.google.hu/search…
Ezektől függetlenül ez egy kiváló regény, érdemes elolvasni.


Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán

Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán

1900. december 10., este.
A Keleti indóházból útra kel az 502-es Budapest–Predeal–Bukarest vonalon közlekedő éjszakai járat, hálókocsijában a híres magánzó detektív, Ambrózy báró tanítványával, Hangay Mili kisasszonnyal, akit szigorú mestere épp száműzetésre ítélt a székesfővárosból. A fényűző, első osztályú kocsikban csupa előkelő, jómódú, kiváló modorú hölgy és úr utazik, akik legrémesebb álmaikban sem gondolnák, hogy mire megérkeznek, az egész Monarchiában csak úgy emlegetik majd az 502-es járatot, mint „a fagyos éjszakában száguldó véres szerelvényt”.

Az új Ambrózy-történet az Ármány és kézfogó című regény idejében játszódik, és Hangay Mili kisasszony első önállóan felderített bűnügyét meséli el.

Hirdetés