Sytka MP értékelése


>!
Sytka MP
Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága

Diószegi könyve rövid, de velős, és ami ennél is fontosabb: olvasmányos. A pogány magyarság ősi hitét kívánja bemutatni, érzésem szerint kissé foghíjasan, mert többnyire a táltosok világával, beavatási rítusaival, praktikáival és a szakrális cselekményeikhez felhasznált kelléktárával foglalkozik. Persze az ősmagyar hitre sokan utalnak egyetlen szóval (ez a szó a sámánizmus), mégis komplexebb volt ennél a történet, ami a Diószegi előtt élt monografikus munkákból kiderül.

Mindazonáltal ez egy remek kis kötet, melyben néhol nagyon viccesek és szórakoztatók a babonával átjárt népi legendák, néhol pedig meglehetősen ijesztőek az erőszakos és testi-lelki megnyomorítást okozó beavatási szertartások leírásai. Amit nagyon megtanultam a könyvből, mert kismilliószor említi, ha egy gyerek foggal született, azt csaknem alapból táltosnak tartották. Szerencsétlen számára nem nagyon lehetett menekvés: mindenki úgy tekintett rá, hogy egy nap eljönnek érte a táltosok és magukkal viszik, s ha törik-szakad, meg kell tanulja a sámán mesterségét.

Idegen, érdekes, taszító, figyelemre méltó, borzongást keltő a magyarok ősi hitvilága, mely bár a ködös múltba veszett, azért nyelvemlékeinkben és némely ma is élő hagyományainkban még mindig itt van velünk. Jó tudni róla, Diószegi könyvét pedig jó elolvasni, ha valaki nem kíván szakértője lenni a témának, de egy általános áttekintésre kíváncsi.


Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága

Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága

A tudományos világot régóta foglalkoztatja a pogány magyarok hitvilága. A szerző összehasonlító vizsgálatok alapján közelít a kérdéshez: a magyar népi szellemi kultúra ide tartozó területeit összeveti a rokon népek és a magyarokkal rokon kultúrájú népek folklórjával, s a közös motívumok történeti párhuzamai alapján bizonyítja, hogy a magyar szellemi kultúra etnikus sajátságait nem a honfoglalás után vettük át a szomszéd népektől.
Ezzel a módszertani elvvel bontja ki a pogány magyar világképét, a természetfeletti világról alkotott felfogásukat, s e természetfeletti erőkkel „érintkező” személy, a sámán alakját. A sámánokról szóló anyagot szibériai és mongóliai népek körében is tanulmányozta a szerző.

Hirdetés