Timcsibaba77 értékelése


>!
Timcsibaba77
Orhan Pamuk: A piros hajú nő

Egyértelműen ötcsillagos remekmű, modern rendhagyó török történet, maga módján dráma. Nem is tudnám bekategorizálni, milyen mű is volt ez. Szépirodalom, regény, dráma, legenda, fantasy, összességében török múltat összetartó kapocs ott volt most is Orhan Pamuk írásmódjában a lapok között, összetartó erőként, a már megszokott módon a sok mese, elbeszélés, és tradíció, no meg a szent Koránból idézett történetek itt is mind-mind jelen voltak ebben az elbeszélő szépirodalmi műben..
Egészen más kultúra a török irodalom, mint a magyar, így néha nehéz megérteni. Mégis szép, és elgondolkodtató, igazi kikapcsolódás, felüdülés volt olvasnom újra ezt a tehetséges szépirodalmárt.spoiler Oidipusz története is hangsúlyt kap a könyvben, ehhez fűződik, erre épül fel az egész történet.
spoilerAmi megdöbbentett, hogy mennyire behúzott a történet, és a könyv szereplői. Sikerült elérnie az írónak, hogy minden egyes szereplőjével együtt tudjon az olvasó érezni, azonosulni, sőt sorsán gondolkozni.
spoilerÍgy érdekelt Cem története, akit apja fiatalkorában otthagyott, kénytelen beállni kútásónak, majd felküzdi magát a semmiből, és sikeres üzletember lesz, de boldogtalan is, mert gyermektelen házassága lesz, szerelme rég feledésbe kerül, majd fia keze által leli halálát.
Érdekelt így a titokzatos Piros Hajú Nő története is, aki hányadtatott életen ment keresztül, és hagyta magát elcsábítani egy gimnazista fiúval, annak apjával, majd még gyereket is szült neki.Boldogtalan életet él, egyetlen varázsa a szépsége, és pár kalandja, ami életben tartja, és a fiú, akinek életet ad, Enver, akit majd maga nevel, apa nélkül.
Együtt éreztem A fiúval, Enverrel, aki harminc év után anyja unszolására a szegény sorból kiemelkedett kútásó apját felkeresi, és pert akaszt a nyakába, ezzel jobbítva sorsukon. Keserűségét végül apján tölti ki, és megöli, ezzel eltaszítva az örökséget, mit egyetlen fiúörökösként ellök magától, majd börtönbe vonul.
Minden szereplő keserédes története szívembe markolt, elgondolkodtatott, és a könyv becsukása után is nyomot hagytak a lapon életre kelt kitalált szereplők. Ehhez kell igazi tehetség, megtalálni a hangot a könyv olvasójával, biztos vagyok benne, hogy Orhan Pamuk nemcsak hozzám szól könyveivel, írásaival, megérint művésziessége mást is.
Nagyon szerettem ezt a könyvét is, alig várom, hogy Cevdet Bey és fiai c. könyvét is a kezembe vehessem.


Orhan Pamuk: A piros hajú nő

Orhan Pamuk: A piros hajú nő

A Piros Hajú Nő mély fájdalommal állt a két harcos mögött. Ő is megbánást mutatott, akárcsak az egymást megölni akaró férfiak. Még hangosabban sírt. Talán a férfiak, a Piros Hajú Nő és a körülöttük lévők egy családot alkottak. Más hang nem hallatszott a sátorban. A Piros Hajú Nő sírása eközben siratódalba fordult. Hosszú és megrendítő költemény volt. Hallgattam, amit hosszú, dühös monológjában a Piros Hajú Nő a férfiakról, a velük átéltekről és az életről előadott, de ő a sötétben nem láthatott engem. Mintha azért nem értettem volna meg és felejtettem volna el, amit mondott, mert nem találkozhatott a pillantásunk. Csillapíthatatlan vágyat éreztem, hogy beszéljek vele, hogy közel legyek hozzá.
A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952- ) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. Eredetileg építészmérnöknek készült, de végül újságírás szakon szerzett diplomát 1977-ben. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, és regényeivel nemcsak hazájában, de több nyugat-európai országban – többek között Angliában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban – is jelentős irodalmi díjakat nyert el. Pamukot, akit a The Guardian beválasztott a XXI. század 21 legjelentősebb írója közé, az Egyesült Államokban is jól ismerik, a 2004-ben angolul is megjelent Hó című regényét a The New York Times az év tíz legjobb könyve közé sorolta. Az író műveiben posztmodern stílusban mutatja be az Európa és Ázsia, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországot.
Az 1980-as években Isztambul peremén Mahmut mester, az ősi módszerekkel dolgozó kútásó és inasa, Cem „úrfi” küzdenek, hogy vizet fakasszanak a kemény talajból. Esténként egy titokzatos nő régi meséket és történeteket mesél egy városszéli sátorszínházban. A fiú fülig beleszeret a nőbe, ám mestere nem nézi jó szemmel szenvedélyét…
Orhan Pamuk legújabb regénye, A piros hajú nő egyszerre krimiszerűen realista szöveg, egy harminc évvel korábban elkövetett bűn feltárása, ugyanakkor a civilizációk irodalmi alapjainak vizsgálata. Nyugat és Kelet egy-egy fontos mítosza: Szophoklész Oidipusz királya, valamint Firdauszí Rusztem és Szuhrab-története bukkan fel újra és újra a szereplők életében, az olvasó pedig felteheti magának a kérdést, hogy miképpen hatnak a régi szövegek a mindennapi életünkre.

Hirdetés