Bla I értékelése


>!
Bla I
Cornelius Ryan: A leghosszabb nap

Cohut Gyula exlibrisével ellátott példányát olvastam Cornelius Ryan A leghosszabb nap című sikeres regényének, melyből négyórás, sikeres film is készült 1962-ben. Természetesen a filmbe nem fértek be a regényben sokszínűen, sok szereplőhöz kapcsolódóan ábrázolt történések és helyzetek. De a könyv kivonataként a film is kitűnő volt egykor. Azóta – szerintem – készült valósághűbb alkotás is a partraszállásról(Ryan közlegény megmentése) A könyv is jó, ha valaki tisztába szeretne kerülni milyen érzések játszódhattak le a D-nap közvetlen előkészítése és megvalósítása során a két ellenoldali szereplőkben. Jól ábrázolja a szereplők lelkiállapota és cselekvése bemutatása során a feszültségeket, veszélyeket, áldozatvállalást, hazaszeretetet, s a mindkét oldali hibákat is, amelyeken sok múlott. Talán hibájaként lehetne felróni, hogy kissé felszínes maradt a történések, az emberi sorsok mélységeinek, részleteinek feltárásában akárha a terjedelem bővítése rovására.
Olvasmányos jó stílusban megírt munka. Bárkinek ajánlható.

>!
Európa, Budapest, 1985
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630736314 · Fordította: Révfy Tivadar

Cornelius Ryan: A leghosszabb nap

Cornelius Ryan: A leghosszabb nap

Az Overlord hadművelet, a szövetségesek európai partraszállása pontosan 1944. június 6-án éjfél után tizenöt perccel kezdődött, annak a napnak első órájában, melyet ezentúl D-napként ismer majd a világ. Azokban a percekben az amerikai 101. és 82. légiszállítású hadosztály néhány különlegesen öszeválogatott ejtőernyős katonája kiugrott a repülőgépből Normandia fölött a holdfényes éjszakában. Öt perccel később és nyolcvan kilométerrel arrább a brit 6. légiszállítású hadosztály egy kis csapata ereszkedett le. Ők voltak a jelzők, azok a katonák, akik azt a feladatot kapták, hogy fényekkel kitűzzék a leugrási övezeteket az őket hamarosan követő ejtőernyősök és a vitorlázógépeken szállított gyalogság számára. A szövetséges ejtőernyős egységek világosan megjelölték a normandiai hadszíntér szélső határait. Közöttük húzódott, végig a francia tengerparton, az öt inváziós partszakasz: a Utah, az Omaha, a Gold, a Juno, és a Sword. A kora hajnali órákban, miközben az ejtőernyősök Normandia sötét sövényei között harcoltak, a legnagyobb hajóhad, melyet valaha látott a világ, gyülekezni kezdett e partok előtt: majdnem ötezer hajó szállított több mint kétszázezer katonát, tengerészt és a partvédelem katonáit. A támadás reggel fél 7-kor kezdődött, hatalmas légi- és haditengerészeti bombázás és tüzérségi össztűz előkészítése után, az invázió első hullámában néhány ezer katona gázolt ki a partra. Ami itt következik, az nem hadtörténet. Egyes emberek története: a szövetséges hadsereg katonáié, az ellenségé, akik ellen harcoltak, és polgári személyeké, akik belekeveredtek a D-nap véres forgatagába.

Hirdetés