OlvasóMókus értékelése


>!
OlvasóMókus
G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják

Nagyon keserédes történet volt ez. Már számolni sem bírtam, hogy hányszor akart megszakadni a szívem közben, de sokszor. Judit és Ági rivalizálása és állandó civakodása tipikus testvér-együttélést mutat be. Sokszor felsejlett előttem a gyerekkorom, hogy mi is miken tudtunk a húgommal veszekedni….
Ami mellett én sem tudok elmenni szó nélkül az az, hogy egy 15 éves lány miért ilyen óvodás -kisiskolás szinten beszél? Kicsit zavaró volt. De összességében nagyon jó volt ezt a történetet olvasni.


G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják

G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják

„Amikor te lettél a mi mamánk, akkor én még kis hülye voltam, és nem tudtam, hogy engem nem fogsz szeretni. Csak aztán mindig jobban megnőttem, és mindig jobban rájöttem.” Ilyet persze hangosan soha nem mondana a nevelőanyjának Judit, de éjszaka a kórházban, ahol az ember úgysem tud aludni, sok minden kimondható, vagy legalábbis végiggondolható. Juditnak most bőven van ideje a magányos párbeszédre, hiszen jó darabig nem rohanhat úszni, dzsúdózni, huzakodni ikertestvérével, a lüke Ágival, hiszen feküdnie kell. Mivel ledobta a hátáról egy Juci nevű ló. Csak hanyatt fekszik, kispárnával a harmadik csigolyája alatt, és gondolkodik. Végigondol mindent, az egész „csodálatosan vacak” életét. Az első gimnazista pályafutását. Még a hülye Botondot is.

Hirdetés