Annamarie P értékelése


>!
Annamarie P
Márai Sándor: Az igazi / Judit …és az utóhang

Három napot vártam, hogy képes legyek valami értékelés félét írni. Nem a katarzis tartott vissza, hanem úgy érzem itt nem is egy, hanem négy regényről van szó, és négy külön csillagot kellene most feltüntetnem.
A legjobban a könyv eleje tetszett, a homályból lassan kirajzolódó történések, és ezzel összefüggésben Ilonka(?) érzései. Nagyon összetett érzések, óvatos találgatások, majd a megdöbbentően megjelenő lila kis szalag.
Aztán jött Péter vallomása. Ettől csömörlöttem meg leghamarabb. Hihetetlen magvas gondolatok hangoznak el Péter szájából, de túl tömény volt számomra, amitől szétesett a kezemben minden. S be kell vallanom semmi vonzót nem találtam ebben a férfiben.
Judit karaktere nagyon összetettre sikeredett. Alkotói szemmel összetett, nem a személyisége. Sorsát érdekesre kanyarította Márai, kíváncsi lennék, hogy valós események ihlették a történetet vagy csak fantázia szüleménye. Mindenképp ő az egész történet kulcsfigurája.
Végül az utóhang, ami csak nagyon apró mozaikokat tesz hozzá a cselekményhez, viszont a legvégső beszúrás nekem is odaszúrt. Nem számítottam rá.
Összességében a nagyon jó felütés után lassan leült nekem az egész regény.

3 hozzászólás

Márai Sándor: Az igazi / Judit …és az utóhang

Márai Sándor: Az igazi / Judit …és az utóhang

A két szorosan összekapcsolódó regényben Márai a szerelemről, a szenvedélyről, az élet végső értelméről mondja el gondolatait. Az író a szokványos polgári házassági „háromszög” történetét izgalmas mélylélektani drámává alakítja. Az igaziban a feleség, majd a férj mondja el vallomását közös életükről, kapcsolatukról. A Judit …és az utóhang pedig a szerető, az egykori cselédlányból nagyvilági hölggyé változó, a „mellékutca”' helyett a házasság biztonságát kiharcoló asszony története – a háttérben a második világháború után lassan éledező Budapest, majd a New York-i emigrációs lét érdekes tablójával.