AeS P értékelése


>!
AeS P
Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának

Az Év Nagy Meglepetése Díj 2017 – és hol van még a december…
Szóval az úgy volt, hogy nekem Zsófika valamiért kimaradt a Szabó Magda-olvasások közül, pedig nagyjából 10 éves korom óta faltam, először az ifjúsági-, aztán a felnőtt regényeit. A kimaradás elsődleges oka valószínűleg pusztán annyi, hogy nem volt meg otthon a könyv, ezt édesanyám orvosolta 2007-ben. Rémlik, hogy belelapoztam, talán el is olvastam, talán csak átpörgettem, mert nem tetszett. Most, hogy újraolvasom az életművet (havonta csak egyet, de azt időrendi sorban), még az is megfordult a fejemben, hogy esetleg kihagyom, de aztán megerőltettem magam, és elkezdtem.
Én tényleg nem tudom, hogy mi nem tetszett nekem ebben tíz évvel ezelőtt, hát ez egy hamisítatlan Szabó Magda, csak még a korai korszakból, az első ifjúsági regénye, ugyanazokkal a stílusjegyekkel, amiért szeretni (vagy utálni) lehet. Zsófika tök jó.


Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának

Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának

„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.”
Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe…
És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között.

Hirdetés