Bartha_Helga értékelése


>!
Bartha_Helga
Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei

Nem egy könnyű könyv. Gépen olvastam, így nem tudtam átlapozni, lehet, ha látom, hogy ilyen tömény, neki se kezdek. Aztán már hagytam magam vinni. Elkezdtem olvasni és azon kaptam magam, hogy figyelem és már egy jó pár oldalon túl vagyok.
Nem tudom, miért nevezik ezt a könyvet feministának. Szerintem egy hiteles korkép, saját példáján keresztül mutatja be, hogy hogy jut el a szigorú konvencióktól a szabad gondolkodásig és cselekvésig egy úrilány a 20-as, 30-as évek Párizsában. Közben pedig egy kicsit részt vehetünk a Sorbonne életében.


Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei

Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei

'… II. Henrik stílusú ebédlő, bársonyfüggöny papa dolgozószobájában: e szentély bútorai feketére pácolt körtefából voltak: elbújtam az íróasztal alatti fészekben, árnyékba burkolództam: sötét volt, meleg volt, és a szőnyeg vöröse a szemembe sikoltott. Így telt el a kisgyermekkorom. Néztem, tapogattam, védet helyzetben ismerkedtem a világgal' – írja a XX. századi francia irodalom egyik nagyasszonya, Simone de Beauvoir önéletrajzi visszaemlékezésének elején a kezdetekről. Hogy mit jelent polgárnak lenni, erre tanít ez a könyv. Valóban, mit? Jelent anyagi biztonságot, évszázadok alatt kialakult viselkedési önállóságot, szabadságot és bátorságot, a saját vélemény alkotásának luxusát. Ilyen háttérrel juthatott el a kislány, aki 1908-ban beleszületett a Boulevard Raspail polgári biztonságának és bigott katolicizmusának világában, Sartre társaként a századunkat formáló egyik jelentős szellemi áramlat, az egzisztencializmus nagyjai közé.

Hirdetés