pwz ISP értékelése


>!
pwz ISP
B. Wongar: Bralgu ösvényén

Akkor a Puszták után tovább folytatom az ausztráliai felfedező utamat! :) Térben most jóval északabbra „mentem”, és az európai telepesek leszármazottainak szemszöge után most az ausztrál őslakók nézőpontjából látjuk ezt a földrészt. Helyileg a Kutya fejtetőjéhez (Ausztrália alakját nevezzük kutyafejnek) kapcsolódnak ezek a történetek, ugyanis az Északi területen, az Arnhem-földön járunk.
Hopp, álljunk csak meg egy(néhány) szóra! Bennszülött szempont? Ki ez a B. Wongar? A fülszöveg szerint „Ebből a pusztuló és jogaiért éppen harcolni kezdő népből való Banumbir Wongar. Belülről ismeri tehát az ausztráliai bennszülöttek hit- és gondolatvilágát, de mivel, egyik szülője fehér lévén, Európában járt iskolába, megvannak hozzá az eszközei – és persze az írói tehetsége – hogy számunkra is átélhetővé tegye.”
Amikor megjelent itthon ez a mű, 1981-ben, akkor ezt tudták az íróról. Ma már más a helyzet! :D
B. Wongar, született Sreten Božić, Belgrádtól jó 80 km-re délre látta meg a napvilágot még 1932-ben. Tehát született szerb! Az 50-es években kezdte írói, újságírói karrierjét, de a Tito-i Jugoszlávia „politikailag nem korrekt írásai” miatt kiutasította az országból. 1958 Párizs, majd 1960-tól Ausztrália következett. Itt többek között az északi részen vállalt munkát az építkezéseken és az uránbányákban, vagyis az elnyomó fehérek oldalán élte mindennapi életét. Aztán egyszer a Tanami-sivatagon kellett egy tevével átkelnie (bizony, Ausztráliában elég nagy a teve-populáció, ez is megérne egy mesét! :D), de eltévedt és majdnem meg is halt. Élete fonalát egy őslakos mentette meg. A törzs befogadta, 10 évig élte életét úgy, mint az őslakók. Ő is egy lett közülük, bozótlakó. Tőlük, a bennszülött feleségétől kapta a B(onumbir) Wongar, vagyis a Hajnalcsillag (Vénusz), avagy a Szellemvilág Hírnöke nevet. Ezt azzal érdemelte ki, hogy amíg köztük élt, megismerte világukat, hiedelmeiket, történetüket, amit aztán később a történeteiben meg is örökített. Első könyve ez volt: a Bralgu ösvényén, amelyben a Jolngu törzs végnapjaiba és az ausztrál őslakók gazdag hiedelemvilágába nyerünk bepillantást. Az eredetmondák, az Álomidők, egy-egy epizódja megtalálható a túlélésért küzdők akkori (1960-70-es évek) történeteiben. Mindkét korszak feldolgozása fontos, bár kezdetben ezzel nem törődött a brit, majd az ausztrál kormányok sora.
A történetekben saját családja sorsa is benne van. Bennszülött felesége és gyerekei mérgezett víztől haltak meg.
Sok megaláztatáson és keserűségen ment keresztül, amíg elfogadták őt és írásait. Imádja a dingókat, ez is benne van a történetekben.
Közben a szerbek is felfedezték a messzeségbe szakadt hazájuk fiát és ma már büszkén mutatják, hogy az egyik legjobb ausztrál bennszülött szakértő, antropológus egy szerb születésű ember…
Hát, remélem, így, ezeknek a tényeknek az ismeretében még jobban tudjuk értékelni azt a munkát, azokat az erőfeszítéseket, amit ez a kezdetben angolul is alig beszélő szerb ember tett az őslakókért.
Ez a könyv is nagy kincs – és igazi irodalomtörténeti különlegesség! A kiírt sok idézet jó példa erre! :D
Kicsit Hosszú Toll, kicsit Szürke Bagoly

>!
Európa, Budapest, 1981
100 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630727463 · Fordította: Bartos Tibor

B. Wongar: Bralgu ösvényén

B. Wongar: Bralgu ösvényén

Bralgu a halottak szigete az ausztráliai törzsek mitológiájában. Ha a bennszülött meghalt, hite szerint a lelke háromfelé válik: az egyik rész megtér őseihez Bralguba, a másik megül a szent vízgödör alján, s ott várja, hogy újjászülessen növénynek vagy állatnak. A harmadik a törzsi földeket járja, és bosszút áll a fehéreken.
Az elbeszélések tájain, Ausztrália északi részén van a nyugati világ urániumkészletének negyedrésze – az őslakók elvesztették ősi földjeiket, és a feltárások színhelyén megkétszereződött a fehérekéhez mérten hússzoros bennszülöttcsecsemő-halandóság is. Ebből a pusztuló és jogaiért éppen harcolni kezdő népből való Banumbir Wongar. Belülről ismeri tehát az ausztráliai bennszülöttek hit- és gondolatvilágát, de mivel, egyik szülője fehér lévén, Európában járt iskolába, megvannak hozzá az eszközei – és persze az írói tehetsége – hogy számunkra is átélhetővé tegye.

Hirdetés