Lola_Judit_Bodnár értékelése


>!
Lola_Judit_Bodnár
Kóbor Barbara: Az utolsó nap éjszakája

Nagyon, nagyon gyenge, inkább próbálkozás, mint regény, a rá adott molyos reakciók pedig sokat elmondanak arról, hogy még a rendszeres olvasók is milyen kritikátlanul olvasnak. Teljesen aránytalan, a felvezetés messze túl hosszú, jelentős része nyavalygás és firstworldproblems jelleggel elhelyezett infómorzsák, amelyeknek a háttér felfestését kellett volna szolgálniuk, ám az kiabál az egészből, hogy a szerző borzasztó büszke rá, hogy tudja, melyik utca hol van Párizsban és milyen csokit esznek a helyi unatkozó milliomosfeleségek. A könyv első fele nyúlik, mint a rétestészta, mire bármi érdemi történik, már a kétharmadnál járunk – itt már gyanakodtam, hogy pont a lényeg nem lesz kidolgozva, sajnos igazam lett –, és a tempó mintegy 5 oldalnyi időtartamra pörög fel, aztán túl gyorsan, túl könnyen, túl olcsón megoldódik minden. A nagy csinnadrattával előkészített bűnügynek csupáncsak a veleje marad ki, azok a dolgok tudniillik, amelyek a krimit krimivé teszik, jelesül a gyilkosok motivációja az ölésre, a társulásra, kettejük találkozása, dinamikája, a gyilkosságok mikéntje, a kiválasztott áldozatok tipikusságának jelentősége, hogy mi történt, ami miatt az ominózus eset félbemaradt, és így tovább. Az, hogy a lezárás akart lenni a nagy dobás, szintén sántít, épp a ködössége miatt. A könyvet domestic noirnak hirdetik, ami szintén erősen sántít, van ugyan egy elcseszett házasság, ám annak sem ásunk eléggé a mélyére, ráadásul az egész csak háttér. Összességében az egész regényből az süt, hogy a krimibe csomagolás ürügy csupán arra, hogy a szerző megcsillogtathassa Párizs-, luxus- és gasztronómia-ismeretét.

1 hozzászólás

Kóbor Barbara: Az utolsó nap éjszakája

Kóbor Barbara: Az utolsó nap éjszakája

Séverine Bonheur, a harmincas évei közepén járó párizsi hobbiújságíró örömtelen házasságban, unalmas életet él. Gyáva ahhoz, hogy otthagyja politikai karrier előtt álló, brutális férjét. Hogy ne őrüljön meg, úgy lép ki a valóságából, hogy tökélyre fejleszti az ábrándozást. Aztán egy szilveszter éjszakán rejtélyes bűncselekmény áldozatává válik, és onnantól egyszerre lélegzetelállítóan izgalmas és veszélyes lesz az élete…

Kóbor Barbara első krimijében a kiszolgáltatottság és az öntudatra ébredés lélektanát festi le; szövevényesen felépített történetében egy olyan nő agyába pillanthatunk be, aki kalickába zárt madárkaként vergődik, egészen addig, amíg valóban foglyul nem ejtik. Az események felpörögnek, a szereplőgárda egyre színesebb lesz, a cselekmény szálai pedig egyre kuszábbak, egészen a bravúros végkifejletig.

A lélektani krimi rajongóinak különösen ajánljuk!