_natalie_ I értékelése


>!
_natalie_ I
Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő

a bűn helyett egy életen át más kifejezést keresett

Szeretném leszögezni, hogy az én életemben nincsen kézzelfogható kapcsolódási szál a könyvben leírt szörnyűségekhez. Mégis mélyen bennem él a borzongás, a döbbenet, a sajnálat, valamint valami mélyről fakadó kíváncsiság, igen az is, ami körül lengi azt a történelmi időszakot, amiről lényegében ez a könyv próbál aprólékos precízséggel képet mutatni, a holokauszt megmagyarázhatatlan, megbocsáthatatlan rémségekkel teli, embertelen időszakát.
Ez a könyv egy olyan peranyagot tár az olvasó elé, amiben a bíróság munkáján kívül betekintést kap a túlélők (mellékvádlók) emlékeibe, az őket képviselő ügyvédek feljegyzéseibe, valamint a vádlott, a 94 éves Oskar Gröning kimondott és elhallgatni próbált múltbéli tetteibe, valamint azok következményeibe.
A könyv számos kérdést vet fel kimondva, vagy kimondatlanul, miközben az ítélet leszögezi az auschwitzi könyvelő bűnösségét. De mit jelenthet a per a túlélők szemszögéből? Adhat-e bármilyen megnyugvást, elégtételt, vigaszt az, hogy 70 évvel a történtek után, egy perben igazságot szolgáltatnak embereknek, vagy azok leszármazottainak, akik már soha nem feledhetik a szörnyűségeket, s az életük része lett a tragédia, ami végig elkíséri őket amíg csak élnek. Segít nekik túlélni a túlélést? Segít ébren tartani az emlékezést?
Egy per, ahol nem a büntetés mértéke a fontos, hiszen a vádlott korára való tekintettel nem is lehet az. Egy per, ahol megszólal a múlt. Egy per a jog köntösében a bosszú álarca nélkül. Egy per, ami tele van halállal. Egy per, amelyben szót kap valaki, aki Auschwitzban született.
Tények, számok, bűnök, vádak, vétkesek és túlélők.
Egy kegyetlen, aljas rendszer mozaikkockái.
Gyanútlan, fegyvertelen áldozatok szemben egy kíméletlen gépezettel, amelyben minden apró fogaskerék olyan feladatot lát el, ami nélkülözhetetlenné teszi a tömeggyilkosságban, mégis bizonyítani kell nem csak a bűnsegédletet, hanem a társtettességet is.
A vádlott védői a felmentési kérelmet a következő mondattal indokolják:
„(…) büntetőjogilag releváns mértékben nem működött közre a holokausztban.”
Végezetül Gröning maga is megszólal:
„Tudatosan nem kérem a bűnöm megbocsátását. Ez, az elkövetett bűnök nagyságrendjére tekintettel nem illet meg engem. Megbocsátást csak az én Istenemtől kérek.”


Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő

Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő

Németország, a 80-as évek közepén. Egy bélyeggyűjtő klubban egy férfi a holokauszttagadás üldözése ellen érvel, Auschwitz-hazugságot emleget, a koncentrációs táborokat zsidó kitalációnak véli. Oskar Gröning, az egykori auschwitzi könyvelő nem hagyja annyiban. A hallottak talán igazságérzetét sértik, talán valamiféle moralitás kerekedik benne felül, amikor megtöri saját hallgatását és levelet ír az illetőnek: Én ott voltam. Mindent láttam. Írását elküldte barátainak, ismerőseinek, rokonainak is. Két fia soha többé nem állt vele szóba. Oskar Gröning beszélni kezdett. Majd felelősségre vonták és 2015-ben bűnösnek találták 300 000 magyar áldozat meggyilkolásában való bűnsegélyben.
Sándor Zsuzsa riportkönyve pontosan követi a pert, tényszerűen ismerteti a bizonyítékokat, leírja a tanúvallomásokat, sőt, helyszíni tudósítását túlélőkkel készített interjúkkal is kiegészíti. Az auschwitzi könyvelőt olvasva elemien érezzük annak a kérdésnek a súlyát, hogy pontosan mit is jelent a szó: igazságszolgáltatás.

Hirdetés