bagabo értékelése


>!
bagabo
Ménes Attila: Folyosó a Holdra

Mindenképpen olvasásra ajánlanám Ménes Attila regényét, annak ellenére, hogy a legvégére nekem is elmaradt a katarzis. @Kuszma értékelésével egyetértve én is az első részt emelném ki, mind atmoszférateremtésben, mind a felvonultatott szereplők ábrázolásában kiemelkedik a regényből. Az egyes szám első személyben beszélő Zuzmó alakja telitalálat, úgy vagyunk képesek azonosulni vele, hogy közben mi sem tudjuk, bolondsága vagy bölcsessége valóságosabb. Az egyetlen tényszerű ismeretünk főhősünket illetően tökéletes amoralitása, amelyről ő persze egy pillanatig sem vesz tudomást. Nagyszerű nyelvi megoldásokkal ábrázolja ezt Ménes, ahogy az az ironikus humor is ritka adottság magyar szerzőknél, mellyel ezt az egyébként sötét jövőt lefesti. Annyit még muszáj megjegyeznem a könyvvel kapcsolatban, hogy a borítója egész egyszerűen gyönyörű, nagyon szép munka.


Ménes Attila: Folyosó a Holdra

Ménes Attila: Folyosó a Holdra

Ismerős kelet-európai, csencselőkkel, kisstílű bűnözőkkel, szélhámosokkal, műkedvelő és profi prostituáltakkal, lecsúszott egzisztenciákkal, hóbortos alakokkal, lerongyolódott hippikkel és kalandvágyó kispapokkal teli, kissé végítéletszerű vásári forgatagban téblábol az elmegyógyintézetből kiszökött Zuzmó, a húga, Lenácska/Maddalena, aki a testét bocsátja áruba megélhetés végett, és Lenácska fia, Kenyér, aki arról álmodozik, hogy könyörtelen gyilkos, a várost uraló bandák főnöke lesz, ha megnő.
A vásárba várják a bolgár-török-román-albán szövetséges csapatok által ellenőrzött, ám függetlenségére büszke ország elnökét, akitől fontos bejelentés várható. Baljós jelek sokasodnak, érezni, hogy valami szörnyűség készül…
Három mesterien megkomponált monológból, Zuzmó, Lenácska és Kenyér nézőpontjából bontakozik ki egy a jelentől nem is oly távoli, lehetséges jövő negatív utópiája.

Hirdetés