ggizi P értékelése


>!
ggizi P
Matthew Dicks: Egy képzeletbeli barát naplója

Ez sajnos nem az én könyvem volt, alapjaiban voltak problémáim vele. Oké, hogy a gyerekek fantáziája határtalan és egy aspergeres kisfiúé ennyire részletgazdag legyen (ezt a részt mondjuk pontosan tükrözte a többi elképzelt barát kidolgozottsága is), mégis nekem nagyon erőltetettnek tűnt az egész felállás. spoiler Persze erre is rá lehet erőltetni azt a sémát, hogy a való életét kompenzálta mindezzel a fejében, de nekem akkor sem állt össze az egész. Aztán volt egy-két logikai difi is, amivel nem tudtam mit kezdeni. spoiler
Érzelmileg is egyértelműen távol maradtam és sokszor zavart Budo szájbarágós és bugyuta stílusa. Oké, hogy Max 9 éves autista kisfiú és a képzelete is ezen a szinten mozog, de Budo nyelvezete néha nagyon irritált.
Persze az is lehet, hogy az én fantáziámmal van a baj és nem tudtam helyén kezelni a dolgokat. Simán benne van a pakliban. De igazából tökmindegy is.

A történet összes érdekessége számomra, hogy Budón keresztül beleláthattunk egy aspergeres kisfiú gondolataiba, élethelyzeteibe, a környezete hozzáállásába, és ahogy az egész kényes helyzetet a saját képességeihez mérten kezelni tudta. Persze szorítottam érte, én is emberből vagyok vagy mi, de sajnos hatni nem tudott rám.


Matthew Dicks: Egy képzeletbeli barát naplója

Matthew Dicks: Egy képzeletbeli barát naplója

A nevem Budo.
Öt éve vagyok életben. Öt év nagyon hosszú idő valakinek, aki olyan, mint én.
A nevemet Maxtől kaptam. Ő az egyetlen ember, aki lát engem.
Azt tudom, amit Max tud, de néha nála többet is. Tudom, hogy Max veszélyben van.
És azt is tudom, hogy én vagyok az egyetlen, aki megmentheti őt.

Szívfacsaró és szívmelengető könyv kamaszoknak és felnőtteknek a szeretetről, a hűségről és a képzelet erejéről – gyönyörű történet mindazoknak, akiknek volt már igaz barátja…akár valós, akár képzeletbeli.

Hirdetés