Mariann_Czenema P értékelése


>!
Mariann_Czenema P
Megyesi Gusztáv: Roló alatt

Sírva vigad a magyar közhely számtalanszor eszembe jutott olvasás során, de közben az is, hogy milyen nehéz lehet ilyen adottsággal élni, mint amilyen ihlete Megyesinek van. Mert hiszen az ő Múzsája, akarja, nem akarja afféle kötelező elemként mutat rá a közéleti görbeségekre, furcsaságokra, hiányosságokra.
Nyilván lesznek olyan hangok, gondolom eddig is voltak, akik azt fogják a szemére hányni, hogy a kákán is csomót keres, de azt hiszem, hogy idekívánkozik a következő közhely ellenérvként: csak az igazság fáj.

Közéleti könyveket ugyebár nem mindenki olvas, holott a politika gúzsba köti mindennapi életünket, egészen triviális módon, hogy mehetsz-e vasárnap vásárolni, vagy sem.
Felnőtt választópolgároknak ajánlanám a kötetet, függetlenül, pártállástól, bőr-, és szemszíntől, lakóhelytől, végzettségtől, vallási-, vagy éppen nemi identitástól. Kiemelten hangsúlyozom még egyszer a felnőtt szót, azt a lelkileg fejlett egyént értem rajta, aki képes őszintén szembenézni a tükörrel, még akkor is, ha nem hízelgő reá, ránk nézvést a látvány.
Ugyanis fejem teszem rá, hogy ez a kis közéleti antológia, amely inkább elmarasztalja országunk lakóinak szellemi figyelmét, számon kéri rajtunk közös hibánkat, elsősorban a bűnbakkeresési hajlandóságunkat, éppen annyira aktuális és legfőképpen: időtállóan IGAZ lesz még a gyerekeink idejében is, mint ahogy lassan húsz éve röhögünk Hofi viccein.
Csillagos ötös Élmény volt, őszintén megszerettem Megyesi enyhén csípős humorát, és alig tudtam leállítani magam, mikor az idézeteket felvittem a molyra.
Újraolvasós lesz, négy évenként biztosan.
(bővebben itt:
http://czenema.blogspot.hu/2016/08/megyesi-gusztav-rolo… )


Megyesi Gusztáv: Roló alatt

Megyesi Gusztáv: Roló alatt

Afféle minősége ő a magyar riportnak, mint Bodor Ádám a novellának. Esterházy Péter egyszer azt írta, ha újságíró lenne, Megyesi Gusztáv szeretne lenni. Szarkasztikus hang, mélyáramú irónia, éleslátás és a gondolati futamok meghökkentő fordulatai jellemzik a publicisztikáját. A magyar sajtótörténet egyik legérdekesebb és legeredetibb alakja, tanítani képtelenség, észjárása szavatosság. Ő az az újságíró, akit nem lehet becsapni. Éltető eleme a képmutatás, a butaság, a hazugság, a bornírtság és a hétköznapi abszurditás. És igen, neki is van strómanja, az igazság.
Ez a könyv válogatás a Népszabadságban megjelent írásaiból. Lenyűgöző panoráma az ország, az újundokok és a régiek önhitt grasszálásáról, az illiberalizmus kiépüléséről és lélektanáról, a parvenü újgazdagok és a sokasodó szegények közös Magyarországáról. Tulajdonképpen mulatságos tankönyvet tart a kezében az olvasó. Nevethet az ember, a könnyeit törölheti, míg lapozgatja, ám aztán benn akad a levegő.