dorcika értékelése


>!
dorcika
Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek

Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek Bukfenc és Jeromos a tudomány szolgálatában

Ha most nem vigyáztam volna majd' két hétig egy cuki, de eléggé fárasztó kis mopszra, akkor simán elhinném Csányinak, hogy a kutyák tényleg olyan hihetetlenül intelligensek és imádnivalóak, mint ahogy ő azt leírja.

De sajnos a kutyavigyázás ráébresztett arra, hogy nem nekem való ez az állat. Egy kicsi, (rosszabb esetben nagy) büdi szőrtömeg, aki 0-24-ben a sarkadban van, és a gazda engedélye – asszisztálása nélkül a legalapvetőbb szükségleteit se tudja kielégíteni. Nem vagyok én erre kiképezve :D Persze a viselkedésük és a kommunikációjuk – pláne az emberrel való kapcsolatukban – nagyon is érdekes, így a könyvet is nagy lelkesedéssel olvastam. De önmagában a jó kommunikációs készség, meg a hűség nem ellensúlyozza a fenti negatívumokat.

Az 5. fejezetben pedig volt egy-két tanács, amit nem nagyon akartam elhinni, pláne nem egy etológustól… Sózzunk oda a kutyának, ha nem viselkedik rendesen? Ilyet lehet?! Mert az, hogy az orrára koppintasz, oké, bár azt is csak a pimaszabbjánál használnám nevelési módszernek, de ez kb. olyan, mintha én fejlődés-pszichológusként azt tanácsolnám, hogy pofozd fel a gyereket, ha szemtelenkedik. (Nem tanácsolom, mielőtt még…)
Kíváncsi lennék egy tapasztalt kutyás véleményére is ezzel kapcsolatban.

7 hozzászólás

Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek

Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek

Bukfenc és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, harmadik kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is – például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni –, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ban, biológus, író, az
Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

Hirdetés