Zsuzsanna_Makai  értékelése


>!
Zsuzsanna_Makai 
Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának

Hát imádtam ezt is!
Kb 100 oldal után letettem egyszer ugyan, mert Zsófikát fogyatékos kislánynak gondoltam, de aztán adtam neki egy újabb esélyt, és hát megérte nagyon!
Nagyon tetszett az, hogy belső monológok, gondolatok is helyet kaptak, sok minden más megvilágításba került, mint nélküle lehetett volna. Talán ez azért tetszett annyira, mert a napi életben ezeket nem hallani, és így rohanunk el minden, és mindenki mellett. Gondolom Szabó Márta neve nem véletlenül hasonlít kísértetiesen…
Egyébként az egyetlen normális gondolkodásúnak Nagy Gábort tartottam.

3 hozzászólás

Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának

Szabó Magda: Mondják meg Zsófikának

„Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” Zsófika, a regény főszereplője nem tartozik az eminens tanulók közé, látszólag mindig bajt okoz, esetlenül csetlik-botlik a világban. Egyetlen ember volt, aki mindig megértette őt, az apja. „Élete utolsó percében is rá gondolt… miután rosszul lett, csak egyetlenegyszer szólalt meg már, azt mondta: „Mondják meg Zsófikának.” Valamit üzenni akart neki, de mit? Már nem tudta befejezni a mondatot.”
Zsófika egyedül kell hogy megkeresse, „mit csináljon, ha stimmelni akar ”. És Zsófika nemhogy kitűnőre vizsgázik emberségből, helytállásból, de ösztönös gyermeki ráérzéssél „beleszól” a felnőttek életébe…
És ami a legfontosabb, közben igazi társakra, barátokra lel a felnőttek között.

Hirdetés