Kiss_Csillag_Mackólány P értékelése


>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Jodi Picoult: Házirend

Jaj, de nehéz dolgom van, hogy szavakat kell formálnom.
Rengeteget megtudtam – még többet, mint eddig tudtam – az Aspergeres gyerekekről, és még jobban érdekel az életük.
Tetszett a krimibe ágyazott családtörténet, érdekes a család világa. Bár látok nem egy ilyet a környezetemben, és érdekes, hogy az egyikben valóban az anya viszi a vállán a terheket. Ahogy egyébként ez a „normális” családoknál is van egyébként, a legtöbb esetben. Néha rajta is azt látszik, hogy ő is úgy szeretne kitörni.
Számomra izgalmas volt a krimi-sztori is, nagyjából biztos voltam a végkifejletben, mégis meglepődtem.
De a család, az tökéletesen együttműködött. Le a kalappal. Még ha csonka, vegyes, összevissza életet éltek is, érzelmileg – persze a napi gondoktól eltekintve – nagyon rendben voltak.
Bááár, az anyának másik pasit szántam, és kitértem volna jobban Emmamára is, na de nem én írtam. Sajnos.
Az az egy problémám mégis van, hogy mit keres a borítón ez a szeplős kisfiú???

2 hozzászólás

Jodi Picoult: Házirend

Jodi Picoult: Házirend

Jacob Hunt nem átlagos tinédzser: Asperger-szindrómája van. Képtelen értelmezni a szociális jelzéseket, sehogy sem találja a helyét kortársai között, és még attól is retteg, ha egy másik ember szemébe kell néznie. A fiút semmi sem érdekli jobban, mint a bűntények felderítése. Mindent tud a helyszínelésről, és nemegyszer valódi bűntények helyszínén is feltűnik, frászt hozva ezzel a vermonti kisváros rendőreire.
Amikor Jacob segítője, egy fiatal gyógypedagógus lány brutális gyilkosság áldozatává válik, fordul a kocka, és most a rendőrség jár Jacob nyomában. A fiú érzelemmentessége, üres tekintete és szokatlan reakciói pedig szinte felérnek egy beismerő vallomással…
Hogyan küzd meg Jacob és családja a betegséget övező félreértésekkel és előítéletekkel? Hogyan tud segítő kezet nyújtani egy anya, aki maga sem találja az utat a fiához, és egy kamaszodó öcs, aki sohasem élhetett normális életet beteg testvére miatt?

Jodi Picoult kíméletlenül őszinte regényéből megtudjuk, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak a családoknak, akik autista gyermekeket nevelnek – és közben éles kritikát kapunk az amerikai igazságszolgáltatási rendszerről és a szenzációhajhász, megbélyegző kisvárosi társadalomról is.

A Házirend azonban krimiként is megállja a helyét, hiszen az első oldaltól az utolsóig végig kísérti az olvasót a kérdés: bűnös-e Jacob Hunt?

Hirdetés