Olympia_Chavez P értékelése


>!
Olympia_Chavez P
Petra Hůlová: Nagyanyám emlékezete

Női sorsok, egy család négy generációs története, az asszonyok szemén keresztül. Letaglózó és szívet tépő történetek. De mindig így van ez, amikor egy könyvbe sűrítve követünk nyomon életeket, elhibázott lépéseket, félre értett cselekedeteket.

A regényt Dzaja elmesélése foglalja keretbe. Az Ő, első története a leghosszabb, hiszen ezen keresztül ismerjük meg a család többi tagját, életük történetét. Majd mindenki elmeséli ugyanezt a saját szemszögéből.
Elvonatkoztatva a mongol élet sajátosságaitól, egy abszolút hétköznapi történetet kapunk, ami a generációk közötti különbségekről, a gyökereinkhez, hagyományainkhoz való ragaszkodásról, vagy éppen a gyökerek elvesztéséről, a család szerepéről és fontosságáról szól.

Adott négy testvér, akik közül ketten balkézről jött leányok. Ők ketten ismerik a megbélyegzett élet minden kínját és kellemetlenségét, ezért kezdetektől fogva szorosabb a kapcsolatuk egymással, mint bármely testvérükkel. Szeretik az apjukat, de érzik, hogy az apai szeretet, ami feléjük árad, nem olyan őszinte és felhőtlen, mint amit testvéreik kapnak. Anyjuk bűntudatának terhét is ők cipelik. Talán ez a fő oka annak, hogy elszakadnak a családtól, a hagyományoktól és olyan hányattatott életet élnek, tele bizonytalansággal. Míg Ojuna, a vér szerinti lányuk, a család mellett marad, határozott és sosem vágyott el, hiszen a családdal együtt lehetett csak teljes az élet számára.

Együtt nőttek fel, mégis másként emlékeznek a régi csínyekre, a közös életre. Mindegyiküknek más sors jutott. Mindegyiküknek megvan a maga félelme, sérelme,a maga keresztje.

Altá története talán a legőszintébb, a legkézzelfoghatóbb. A hagyományokhoz, a családhoz ragaszkodó nagymama, aki valaha anya volt és feleség, aki mögött egy fájdalmas élet, egy nehéz gyermekkor áll. Aki szeretne minden tudást örökül hagyni unokáinak, így gondoskodva róluk, így hagyva nyomot a világban. Azonban minden változik, és a fiatalok, akik nem törődnek a holnappal és főleg nem a tegnappal, ezekre a régmúltból hozott emlékekre, tudásra, titkokra nem tűnnek fogékonynak. De Altá nem adja föl, mindig újra és újra elmondja ugyanazt, bízva abban, hogy ha nem is figyelnek oda, de beléjük ivódik és még hasznát veszik a történeteknek. Ugyanezt a törekvést figyelhetjük meg később Dzaján is, a legidősebb lányon öregkorára.

De erről szól a mi életünk is, a mi kapcsolataink is. Változik a világ, sosem értjük meg a szülőket/nagyszülőket, akkor, amikor ők szeretnék, csak akkor, amikor szükségünk lenne arra a bizonyos útmutatásra, amire korábban süketek voltunk. Amikor abba a korba érünk, amikor mi is hasonlót szeretnénk tovább adni.

Mondanám, hogy így tökéletes a történet, ahogy van, de a természetes kíváncsiságom miatt, kicsit befejezetlennek érzem, Dzaja és Dolgorma jövőjének tisztázatlansága miatt. Bárcsak lenne a könyvnek egy inverze, ahol a család férfitagjainak véleményét is elolvashatnánk. A csendes és hűséges Tőlegét, akit bolondnak néztek, hogy fattyakat nevel, vagy a szintén békés természetű Najma, aki a barlangrajzok szerelmese volt. Mindketten családapák, akik mindent megtettek szeretteikért, egy kemény munkával teli, tisztességes élet során, kint a Vörös-hegyek árnyékában, a mongol sztyeppén.


Petra Hůlová: Nagyanyám emlékezete

Petra Hůlová: Nagyanyám emlékezete

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Négy mongol nőnemzedék életéről mesél nekünk ez a varázslatos regény. A Vörös-hegyek alján, sztyeppi jurtájában (mongol szóval: gerjében) él együtt Dolgorma, a régi tudásnak még birtokában levő nagyanya, lánya és veje: Altá és Tőleg, valamint unokái: Dzaja, Nara és Ojuna. Körülöttük a végeláthatatlan legelők, a viharokkal szálló homok, az ősi sziklarajzokat rejtő hegyek, meg a birka- és kecskenyáj, a tevék és a lovak – a mindennapi élet meghatározói. Aztán szemünk előtt széthullik a nagycsalád: anélkül, hogy tudáskincse nagy részét továbbadhatta volna, meghal a nagymama, férj és feleség viszonyát a hűtlenség gyanúja mérgezi (egyik lánynak egy kínai kereskedő, másiknak valószínűleg egy orosz az apja), a gyerekek élete kisiklik: ketten a Város (Ulánbátor) nyilvánosházában végzik, a harmadiknak a generációk óta változatlan jurtaélet jut osztályrészül. Öten mesélik el a család történetét. Dzaja, a legnagyobbik lány, aki a járásközpont (pár faház, pár kőház) iskolájából a fővárosba csöppen, előbb egy kifőzdében dolgozik, majd a bordélyba kerül, és megszüli ki tudja, kitől származó lányát, aki nagyanyja után a Dolgorma nevet kapja. – Dolgorma, akinek egész csavargó életét megszabja anyja prostituált volta. – Altá, a sztyeppi anya, akinek életét örökre megkeserítette a hétköznapi robot, az előkelőbb népcsoportból származó anyós megvetése, s akinek egyetlen nagy élménye a kínai kereskedőhöz fűződő szenvedélyes szerelme. – Nara, a második lány, aki beleőrül a szerelembe, és vajákos nagynénje kúrája után útja szintén a nyilvánosházba vezet. – S végül Ojuna, a torz jellemű, kicsinyes, gyűlölködő legkisebb lány, aki szeretettelen házasságban éli tovább az ősi sátras életet. Bomlófélben levő tradíciók, buddhista, sőt még régebbi vallási szokások, századok óta megszokott ősi létforma – és a globalizációs folyamatnak kitett, kaotikus, peremén még mindig jurtanegyedekből álló Város. Egy történelmileg meghatározott látásmód, amelyben a kínai megvetendő, az orosz előkelő. És egy mongol kifejezésekkel tarkított, sűrű levegőjű, nagy láttató erejű regény, amilyet régen olvastunk. Mindezt egy igen fiatal cseh írónőnek, az 1979-ben született Petra Hůlovának köszönhetjük, aki mongolisztikát tanult a prágai egyetemen, és 2000–2001-ben egy esztendőt maga is a mongolok között töltött. Művét a Lidové noviny az év könyvének választotta, s Magnesia Litera-díjjal tüntették ki. „A huszonhárom éves Petra Hulová első regénye az évszak kiemelkedő szenzációja… Meglepően érett mű. A nők sorsa egy patriarchális társadalom széthullásának előterében – olyan téma ez, amely a társadalmi nemek kutatásának mai népszerűségével is összhangban van. A legfiatalabb cseh író új formát adott régi, de nagyon aktuális kérdéseknek.” Respekt „A mongol élet és gondolkodás élvezetes történetet sző át meg át… Hulová olyan szinten debütál, amelyet a legtöbb író sohasem ér el.” Tvar „Az, ahogyan a történetet elmeséli, a cseh irodalom hrabali vonalához kapcsolja Petra Hulovát.” Babylon

Hirdetés