ziara P értékelése


>!
ziara P
G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják

Jó kis ifjúsági regény a 70-es évekből. Az egyik barátnőm kedvence volt annak idején, de én nem nagyon olvastam „pöttyösöket” akkoriban. Most nosztalgiázni volt kedvem (persze kihívás is van a dologban). Nehéz kamasznak lenni, ma is meg negyven éve is az volt. Elviselhetetlen (?) szülők, testvérek, változó test és lélek, fiúk (itt krapekok), akik mindent még bonyolultabbá tesznek. Hiába, van, ami nem változik.:)

9 hozzászólás

G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják

G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják

„Amikor te lettél a mi mamánk, akkor én még kis hülye voltam, és nem tudtam, hogy engem nem fogsz szeretni. Csak aztán mindig jobban megnőttem, és mindig jobban rájöttem.” Ilyet persze hangosan soha nem mondana a nevelőanyjának Judit, de éjszaka a kórházban, ahol az ember úgysem tud aludni, sok minden kimondható, vagy legalábbis végiggondolható. Juditnak most bőven van ideje a magányos párbeszédre, hiszen jó darabig nem rohanhat úszni, dzsúdózni, huzakodni ikertestvérével, a lüke Ágival, hiszen feküdnie kell. Mivel ledobta a hátáról egy Juci nevű ló. Csak hanyatt fekszik, kispárnával a harmadik csigolyája alatt, és gondolkodik. Végigondol mindent, az egész „csodálatosan vacak” életét. Az első gimnazista pályafutását. Még a hülye Botondot is.

Hirdetés