entropic P értékelése


entropic P>!
Paul Auster: The New York Trilogy

Sokadik újraolvasás után: lenyűgöződtem most is. Hihetetlen, hogy hogyan lehet ilyen cselesen írni, ilyen okosan összekapcsolni három történetet (vagyis egy történet három verzióját), ilyen sok apró utalást elrejteni a szövegben. Zseniális.

És mindig, mindig van benne valami, amit korábban nem vettem észre.

(Egyszer régen írtam róla a blogon bővebben is, ott kicsit jobban belementem e regény csodálatos-észbontó nagyszerűségének fejtegetésébe – lásd oldalt a könyvadatlapon.)

Újra, 2018.

Még mindig.
Csak egy dolog zavar most éppen (ami korábban még sosem): hogy mennyire hidegen okos ez a regény. Asszem, jobban szeretem, ha egy regényben nemcsak agy van, hanem érzelem is, de lehet, hogy csak pont szentimenti időszakban vagyok.

1 hozzászólás

Paul Auster: The New York Trilogy

Paul Auster: The New York Trilogy

In three brilliant variations on the classic detective story, Paul Auster makes the well-traversed terrain of New York City his own, as it becomes a strange, compelling landscape in which identities merge or fade and questions serve only to further obscure the truth. What emerges in an investigation into the art of storytelling, notions of identity and the very essence of language.