Mariann_Czenema P értékelése


>!
Mariann_Czenema P
Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak

Halványan úgy rémlik, hogy a Melindás történet szerepel egy másik kötetben is, de pesze ismét lenyűgözően jók, így töményebben, novellaként is Magduska történetei; és mindegy hogy saját családja drámai múltját vagy elképzelt történelmet ír, egyaránt fogva tartja az olvasó osztatlan figyelmét.


Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak

Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak

Az ókor nagy hőskölteményei nem tartották lehetetlennek, hogy élő is átléphesse a halottak titokzatos világának érckapuját, a mondák állítják, járt odalenn Theseus, járt más hérosz is, vagy kivételes szépségű lantpengetése miatt a feleségét visszakönyörgő Orpheus. Még Dante is alászállt az Isteni színjátékban, maga a szelíd Vergilius volt az úti kalauza. A rege helyhez kötötte az alvilági bejáratot, nyílt oda út Nápoly közelében, Athén vidékén, Taenaron hegyfokánál, s azt is rögzítette, nemcsak megrendítő élmény a holtakkal való találkozás, de az odajutást feltételek szabályozzák. Az alvilági révész, Charon pénzt kíván, fuvardíjat, a három torkon üvöltő sárkányfarkú őrkutya, Cerberus varázsfűvel illatosított mézes süteményt. Ha az obulust kifizette, az eb megkívánta csemegét átadta az utas, szabad a közlekedés a Babits olyan jól ismerte aszfodéloszligetek közt, s az elszánt földi halandó meglelheti a maga halottját a Jajgatás tavánál, csak szorítsa, szorítsa az aranyágat.

Hirdetés