pveronika  értékelése


>!
pveronika
Morgan Matson: Since You've Been Gone

Ez egy nagyon aranyos történet volt, jó alapötlettel és annak ellenére, hogy eleinte kicsit nehezebb volt megbarátkozni a szereplőkkel, a végére őket is megkedveltem. (Ez egyébként furcsa módon, az Amy & Roger's Epic Detour-nál is pont ugyanígy volt.)
A kötet feléig a legfőbb gondom a könyvvel, maga a főszereplő lány volt, aki szinte már végletekig bizonytalan és szerencsétlen, így a könyvben lévő dialógusok is kb. csak annyiból álltak, hogy a lány nem mert megszólalni, folyamatosan zavarban volt, kínosan érezte magát és ideges volt. Én általában az olyan karaktereket szeretem, akik belevalók és humorosak, mert valahogy nálam teljesen elrontja a könyvélményt ez a tesze-tosza hozzáállás a dolgokhoz. Vagy ha kicsit szerencsétlenebb a szereplő az sem gond, csak akkor kompenzálja pl. humorral vagy öniróniával (lásd Rentai Reni). De azt hiszem az írónő direkt formálta a karakterét ennyire nagyon visszahúzódónak, hogy aztán tényleg drasztikus jellemfejlődésen mehessen keresztül, és ez a végére tényleg nagyon szép ívet adott a történetnek.

A könyv egy nyári szünetben játszódik, amikor is egy utazásról hazaérve Emily felfedezi, hogy legjobb barátnője és annak családja egyszerűen eltűnt. Látszik, hogy napok óta senki nem járt a háznál, a garázsuk üres, az apróbb ingóságok mind eltűntek, az összes telefonjuk elérhetetlen. Emily az első két hétben úgy tesz, mintha semmi baj nem lenne, de azért belül elég hamar elkezd kétségbe esni, mégsem mondja el senkinek (a szüleinek sem). Két hét után viszont érkezik egy levél Slone kézírásával. A borítékban Emily csupán egy listát talál, arról, hogy miket kell megtennie. Korábban akárhányszor Emily elutazott valahová (kirándulni, táborba..stb) Slone mindig adott neki egy ilyen listát, amin olyan dolgok vannak, amit egyébként Emily sohasem tenne meg. A mostani 13 tételből álló listán is teljesen randomnak tűnő dolgok vannak pl. táncoljon hajnalig, szedjen éjszaka almát, csókoljon meg egy idegent, vagy pl. öleljen meg egy Jamiet.. :). Emily úgy gondolja, hogy ha megcsinálja ezt a listát, választ kaphat a kérdéseire és megtalálhatja Slone-t, így elkezdi a küldetést, hogy minden egyes tételt lehúzzon a listáról. Idő közben úgy alakul, hogy barátokra talál Frank, Collins és Dawn személyében, akik segítenek neki véghezvinni a feladatát. A lista teljesítése során Emily egyre inkább kinyitogatja a szárnyait és önmagára talál Slone nélkül.

Sok mindenben hasonlított ez a könyv az írónő másik általam olvasott könyvéhez, az Amy & Roger's Epic Detour-hoz. Itt is megvan a folyamatos időugrálás, ugyanis ebben a könyvben is egy-egy fejezet a múltban játszódik, ezáltal jobban megismerhettük Slone és Emily kapcsolatát. A két lány közül egyértelműen Slone volt az erősebb és szókimondóbb egyéniség, elég sokszor úgy éreztem, hogy Emily a múltban inkább mint egy kis birka követte őt.
Ezen kívül ebben a kötetben is előfordultak azok a fura villámjelenetek, amik már az Amy & Rogernél sem jöttek be nekem. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy-egy jelenet néha csak 3 sor pl. elkezdenek beszélgetni egy filmről, aztán a következő bekezdésnél az iskoláról, aztán átugrunk mondjuk egy storyra…stb. Ezzel akarta az írónő az idő múlását érzékeltetni, hogy átbeszélgették az éjszakát. Kedves Morgan Matson ez nem egy film, ahol egy szép zene alatt össze lehet vágni egy montázst apró mondatfoszlányokból, lassított felvételű nevetésekből és a vízfelett megcsillanó holdfényből. :D Csak úgy szólnék, hogy könyvben ez tök fura! Szerencsére ebben a kötetben csak egyszer volt ilyen fejezet. :) Szintén hasonlóságnak könyveltem el az írónő férfi nevek kiválasztásánál tanúsított döntését, ugyanis itt is olyan nevet választott a férfi karakternek, ami szerintem a 1950-es évek Amerikájában volt menő. (Most komolyan Frank és Roger? Ez csak nekem tűnik ódivatúnak? Vagy lehet egyszerűen csak túl sok Mad Men-t nézetem. :D)
Ellenben abszolút örömmel konstatáltam, hogy ebben a könyvben is voltak tracklistek, úgyhogy egyre inkább úgy tűnik, ez egyfajta Morgan Matson sajátosság. Big like! :)

Összességében sokkal kidolgozottabbak éreztem, mint az írónő előző könyvét. Aranyos és izgalmas volt, a végére pedig még egy villám road trip is befigyelt, és nem utolsó sorban ennek a könyvnek lezárása is volt, amelynek hiányát az Amy & Roger-nél borzasztóan fájlaltam. Úgyhogy senkit ne tévesszen meg a gyenge borító, ez tényleg egy igazán kedves kis YA könyv, amelyet mindenkinek előszeretettel ajánlok. :)


Morgan Matson: Since You've Been Gone

Morgan Matson: Since You've Been Gone

The Pre-Sloane Emily didn't go to parties, she barely talked to guys, she didn't do anything crazy. Enter Sloane, social tornado and the best kind of best friend—the one who yanks you out of your shell.But right before what should have been an epic summer, Sloane just… disappears. No note. No calls. No texts. No Sloane. There’s just a random to-do list. On it, thirteen Sloane-selected-definitely-bizarre-tasks that Emily would never try… unless they could lead back to her best friend. Apple Picking at Night? Ok, easy enough.Dance until Dawn? Sure. Why not? Kiss a Stranger? Wait… what?

Getting through Sloane’s list would mean a lot of firsts. But Emily has this whole unexpected summer ahead of her, and the help of Frank Porter (totally unexpected) to check things off. Who knows what she’ll find?

Go Skinny Dipping? Um…

Hirdetés