pveronika értékelése


>!
pveronika
Jay McLean: More Than Forever

Oh. Talán ez a könyv volt a kedvencem az egész sorozatból! (leszámítva közepén kb. két fejezetet ami most egy mentális reboottal szépen törlök is)

Erre a könyvre voltam a legjobban kíváncsi, mert Cam és Lucy párosát szerettem a legjobban az összes kötetben. A könyv első fele nálam egy „A legaranyosabb szerelmi történetek” díjáért élmezőnyben versenyez. A történetük ott kezdődik, hogy Lucy 15 évesen elveszíti édesanyját, aki így 6 öccsével félárvává válik és mivel az édesapja is teljesen összeroppan a gyász alatt, gyakorlatilag Lucynak egyedül kell helyt állnia. Cam már hamarabb felfigyel a lányra, ugyanis Lucy két öccsét is edzi a baseball „Little league”-ben. A temetés után Cam minden egyes nap megjelenik a házukban, hogy játsszon a fiúkkal és, hogy segítsen Lucynak, annak ellenére, hogy nem is ismerik egymást. Lucy először elutasítja a srác segítségét, majd néma elfogadással tűri a makacsságot amivel Cam mind egyes napon ott áll az ajtajukban. Egy idő után Lucy el kezdi várni a fiút, majd szép lassan leereszti a maga köré húzott falakat. Cam akkor jelenik meg a lány életében, mikor a legnagyobb szüksége van valakire és reményt tud adni a lánynak a legnehezebb napokban is. Az idő során mindketten szerelembe esnek, majd betekintést nyerhetünk milyen is volt a gimnázium utolsó két éve, amikor egyszerűen elválaszthatatlanok voltak. Mivel Cam gyönyörűen rajzol és többször is segít Lucy építészként dolgozó apjának a projectjeiben, így ő is ezt a pályát választja. A gimi után együtt mennek egyetemre, Lucy újságírás, míg Cam építész szakra.

Na és itt lehetett volna bedobni az „És boldogan éltek míg meg nem haltak.” kártyát, de sajnos nem ez történt. És hogy is szokták mondani? „It just hit too close to home.” Mert a könyv ezen részét annyira magaménak éreztem! Abszolút át tudtam érezni minden szívfájdalmat és lelkiismeret-furdalást amit Cam az építésznek való tanulás mellett érzett, mert ezen a karon enni és aludni sincs időd, nemhogy élni az életedet és emiatt muszáj elhanyagolnod azt az embert is, aki a legfontosabb az életedben. El sem tudom mondani mennyi rossz érzés… ("Az egyetemi évek a legszebbek az életedben…" Aha persze…)

Na itt jött a könyvben egy olyan rész, ami viszont egyáltalán nem tetszett… Behoztak egy kb. olyan szintű „szerelmi háromszöget” mint a Point of Retreat -ben, ami nincs is és csak a semmiről beszélünk. Na annál a könyvnél is úgy voltam, hogy azt a pár fejezetet szépen fogtam magamban, kitépkedtem a fejemben lévő könyvből a lapokat és apró darabokra cincáltam mintha nem is lett volna. Na itt is így járok el és akkor tényleg egy tökéletes könyvet kapok. Ami ezután a kis közjáték után jött, viszont teljesen darabokra törte a szívemet. Annyira szomorú volt és megható, hogy alig bírtam ki könnyek nélkül.
Összességében nagyon-nagyon tetszett ez a könyv is és ezennel bele is kezdek egy „Mindenkinek egy Cameront!” kampányba.. :))

6 hozzászólás

Jay McLean: More Than Forever

Jay McLean: More Than Forever

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

-LUCY-
There is a love so fierce it cannot be measured.
A heart so strong it will never slow.
There is a promise so sure it can never lie.
He promised me that love forever.
Even when it wasn't enough.

-CAMERON-
Forever. Everlasting. Eternal.
There is no measure of time.
No sounds of the ticking of a clock.
Just the rising and falling of the sun.
And our own sense of forever.

But our forever isn't always.

Hirdetés