Lunemorte MP értékelése


>!
Lunemorte MP
Fekete István: Hú

Fekete István: Hú Egy bagoly regénye

Szárnyakat kaptam és újjászülettem pár napra egy bagoly képében. Láttam halálmezőket, fürödtem vérfolyóban, gyengébbeket gyilkoltam és lakmároztam a testükből, hiszen a természetben egy és igaz törvény uralkodik már oly régóta – életben kell tudni maradni. Hallgattam a puskák dördülését, világokon keresztül utaztam és már én sem tudtam sokszor, hol vagyok…Melyik élet az igazi? Az álom a valóság vagy az ébrenlét? Mikor is voltam én ébren és mikor álmodtam? Nem tudni…Azt tudom, hogy megvetem az embereket és szolgáikat és én egy becses dolgot tartok igazán nagyra, melynek neve: szabadság

2 hozzászólás

Fekete István: Hú

Fekete István: Hú

A folyó fölött emelkedő magaspart barlangjaiban emberemlékezet óta baglyok élnek. Az egymást váltó nemzedékek mindig ide hordják zsákmányukat, itt költik ki és nevelik fel fiókáikat, engedelmeskedve a bagolyélet sok évezredes törvényeinek. De sorsuk összefonódott az e tájon élő emberek sorsával is, a tatárjárás, a török hódoltság, a szabadságharc néhány jelenete ott tükröződött nagyra nyitott, figyelő szemükben. Ebben a folyóparti barlangban született Hú is, itt táplálták szülei, de mielőtt kirepülhetett volna, megjelent a barlangban az ember, és magával vitte Hút és két testvérét. Ezzel kezdődik a történet, melynek során Hú sok különös tapasztalatot szerez az emberek világában, míg végül a második világháború kitörésekor visszanyeri szabadságát.