SteelCurtain értékelése


>!
SteelCurtain
Art Spiegelman: A teljes Maus

Rövid idő alatt ajánlotta nekem a fiatalabbik fiam és az ő egyik barátja, valamint itt a molyon sophie és Mackólány. Ilyen sok jó ízléssel megáldott embernek nem állhattam ellent, még ha a képregény nem is az én világom. Az mondjuk borítékolható, hogy ez a műfaj a továbbiakban is hanyagolva lesz részemről, de a Maus kimondottan tetszett. Meglepően jól ábrázolt karakterek, s a holokauszt már szinte unalomig ismert történetét is sikerült egyedien és mégis hitelesen ábrázolnia. S egyet kell értenem a szerzővel, aki egy helyen megjegyzi, hogy az apja, aki a képregény főszereplője, olyan, mint egy rasszista karikatúra zsidó figurája. Ez az ember csak a zsidóüldözések , „a végső megoldás” árnyékában válik esendő, rokonszenvünkre joggal igényt tartó figurává, amint ez a veszély elmúlik, rögtön kiütköznek ellenszenves vonásai. És meglepő módom, mindettől a mű még szerethetőbbé válik. Vladek Spiegelman természetesen nem reprezentálhatja a teljes zsidóságot, de Art Spiegelman itt némi gúnnyal rámutat annak a napjainkra kibontakozott irányzatnak a képtelenségére is, mely a zsidók esetén csak a tökéletességet ismeri. Ő megteheti ezt, őt nem vádolják meg rögtön rasszizmussal.
A jelképrendszer – a zsidók egerek, a nácik macskák – egyértelmű. Azonban kissé zavarba jöttem, amikor a rendőröket disznónak ábrázolta a szerző. Tisztában van ő vele, hogy a háború utáni Németországban milyen híres-hírhedtté vált Ulrike Meinhof kijelentése, mi szerint: A zsaruk mind disznók, és a disznókra természetesen szabad lőni? Nem tudok erre válaszolni, ezért ez rejtély marad számomra.
Hogy végül mégis miért vontam le fél csillagot a maximumból? Hát, mert képregény az istenadta, én meg nem tudok kibújni a bőrömből!

7 hozzászólás

Art Spiegelman: A teljes Maus

Art Spiegelman: A teljes Maus

„Ezek nem emberek!” Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani.
E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a Maus. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak. Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit.
A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a Maus fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás egy szégyenletes korszakról, mely nem merülhet feledésbe.

Art Spiegelman képregényrajzoló, -író, szerkesztő. A Maus eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a Maus 1992-ben – a képregény-irodalomban elsőként – Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le.

Hirdetés