chhaya P értékelése


>!
chhaya P
Janikovszky Éva: A lemez két oldala

Ez a könyv egyszerre rettenetes és fantasztikus.

Az benne a rettenetes, hogy tényleg léteznek ilyen emberek. Sokszor nincsenek is tudatában, amikor ezt művelik. Szinte természetes, hogy mindenki szépít egy kicsit a dolgokon a saját érdekei szerint, de mikortól számít már túlzásnak? A könyvben bemutatott eseteknél szerintem az. Nem is tudom, mi a jó szó erre a jelenségre… Hazugság? Kétszínűség? Képmutatás? Viszont ugyanettől fantasztikus ez a könyvecske. Rövid egypercesekben mutatja be az emberi gyarlóságot, méghozzá olvasmányos és könnyed formában.

Mai szemmel olvasva külön élmény ez a kis időutazás, ami a 70-es évek végének magyar valóságába repít vissza. :)


Janikovszky Éva: A lemez két oldala

Janikovszky Éva: A lemez két oldala

Milyen lemezek ezek? És miben különbözik az egyik oldaluk a másiktól? Hát nézzük csak. A lemez egyik oldalán például ez áll:
(A feleség szövege este otthon.)
„Hát vedd már egyszer tudomásul, hogy éppen olyan dolgozó ember vagyok, mint te! Csakhogy én reggel ötkor kelek, lerohanok kifliért és tejért, és keltek mindenkit, és felhozom az újságot és reggelit adok és uzsonnát csomagolok, és kiszellőztetek és beágyazok, hogy mire munkába indulok, már alig állok a lábamon, és ledolgozom a nyolc órát, aztán bevásárolok, cipekedek, főzök és mosogatok, és sose látom a krimi elejét de ha megkérdezem, hogy melyik volt az áldozat, akkor én vagyok, akkor én vagyok a hülye. Hát az is vagyok, legalább is ti annak néztek engem.”

Ugye mennyire igaza van? Csakhogy ezeknek a lemezeknek van másik oldaluk is. És a másik oldalon más a szöveg is. De az előadó ugyanaz.
Például:
(Ugyanaz a feleség, otthon a vendégeknek.) „Mi az, hogy győzöm? Ezt a kis vacsorát? Nincs ebben semmi boszorkányság. Délután, ha hazafelé jövök, úgyis útbaesik a hentes, a zöldséges…

Hát igen, vannak problémák, amelyekkel szembe kell néznünk… Erre vállalkozik Janikovszky Éva vidám „lemezgyűjteménye”.

Hirdetés